Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet. (Budapest, 1912)

92 Kereskedelmi jog. 188. Nincsen oly jogszabály, mely a biztositási szerződés részié-, ges megtámadhatóságát általában kizárná és különösen a biztositott dolog oszthatósága esetén a koczkázat oszthatatlanságának elve alkalmazást nem talál. A biztositott dolog tulajdonára vonatkozó valótlan bevallás, nem eredményezi a szerződés érvénytelenségét. Budapesti T.: A háztulajdonos a felperest házbér beszedésével bizta meg. A felperes a megbízás alapján beszedett 820 K bérösszeget és 180 K saját pénzét, összesen 1000 koronát az alperesnél biztosította és az ajánlatban hozzá intézett kérdésre a biztosítandó egész pénzt a maga tulajdonának állította. Bár nincsen olyan jogszabály, mely a biztosítási szerződés érvényességének részleges megtámadhatóságát általában kizárná és bár különösen a biztositott dolog oszthatósága esetén a koczkázat oszthatatlanságának elve alkalmazást nem találhat, idevonatkozóig tehát alperes panasza alaposnak mutatkozik: mégis felülvizsgálati kérelmének helyt adni nem lehetett, mert a felebbezési biróság alperes kifogásait a fentitől független alapon is elbírálta és azokat jogszabály sértése nélkül helyesen vetette el. Alaptalan ugyanis elsősorban alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság a biztositási feltételek 2. §. utolsó bekezdését helytelenül értelmezte volna. Alaptalan ez a panasz, mert a kérdéses határozmány nyelvtani ugy logikai magyarázata nem hagy fenn kétséget, hogy abban az ajánlattevő ,,tulajdona vagy más jogi érdeke" ellentétbe helyeztetik más- harmadik személy jogi érdekével és csak ez utóbbi biztosításának érvénye tétetik függővé attól, hogy az a kötvényben külön kiemeltessék. A biztositási feltételek ezen pontjának az ajánlattevőhöz intézett 10-ik kérdéssel való összefüggéséből továbbá megállapítható, hogy ez a kérdés a fent kiemelt megkülönböztetés szempontjából, nem pedig egyéb a biztosítás, illetve koczkázat elvállalására fontos körülmény kiderítése végett tétetik fel. Ily körülmények közt pedig és figyelemmel arra, hogy a nem vitás tényállás szerint felperesnek mint megbízottnak jogi érdeke a biztositott készpénzt illetőleg megállapittatott, a felebbezési biróság törvényszerűen tekintette lényegtelennek a szerződés érvénye szempontjából felperes azon válaszát, melyben magát a biztosítandó tárgyak tulajdonosaként jelölte meg és helyesen nem adott helyt a keresk. törv. 475. §-ára alapított alperesi kifogásnak Végül alperes azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság megsértette a szerződésekre vonatkozó azt az általános jogszabályt, hogy irányadóul felek egybehangzó akarata tekintendő, már pedig felperes a 10-ik kérdésre adott válaszban annak az alperes által elfogadott akaratnak adott kifejezést, hogy csak tulajdonát képező tárgyakat kíván biztosítani, ezzel ellentétben tehát a kereseti készpénz biztosítottnak csak jogszabály sértésével volt