Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

92 Kereskedelmi törvény 282. §. ződési kamatról szól, s nem vonatkozik a késedelmi kamatra, melyet rendszerint csakis a főköveteléssel együtt szokás, sőt kivételével annak az esetnek, ha a tőke a követelt kamat nélkül eléffittetik ki, csakis ezzel együtt lehet követelni; amiből következik, hogy a késedelmi kamat jogi természeténél fogva a főköveteléssel egységes követelést képezvén, csakis ezzel együtt évülhet el. Ezeknél fogva az 1883: XXV. t.-cz. 19. §-át ugy kellett értelmezni, hogy annak a kamat elévülésére vonatkozó rendelkezése csakis a kölcsön és más hitelezési ügyletek alapján követelt szerződési kamatra alkalmazható. Ami a hitelezési ügyletek fogalmát illeti, ezt az 1883: XXV. t.-cz. nem határozza meg. Tekintve mégis, hogy annak 1. §-a egész általánosságban hitelezésről, illetve adott fizetési halasztásról, s 17. §-a is általában valamely hitelügyletből eredő kötelezettség teljesítéséről szól: a törvény szövegének eme kitételeiből okszerűen következtethető, hogy az nem csupán a kölcsönre és a hitelezett vételárra vonatkozik, hanem a tágabb értelemben vett hitelezési ügyleteket is felöleli, vagyis a pénzértékü szolgáltatások iránt létrejött mindazokat a kétoldalú szerződéseket, melyeknél a felek megegyező akarata szerint az egyik szerződő fél azonnali szolgáltatásával szemben a másik fél ellenszolgáltatásának elhalasztása fordul elő. A törvény szempontjából a hitelezési jogügyletek közé tartozik, tekintet nélkül a jogczimre, minden adott fizetési halasztás is, mely már magában véve is mint olyan, a hitelezés fogalma alá esik. Amennyiben tehát a most körvonalazott ügyleteknél a felek szerződésileg kamatfizetést kötnek ki, minden ilyen kikötött kamat az idézett törvény 19. §-ban szabályozott három évi elévülésnek van alávetve. Magától értetvén, hogy a magyar állam azon részeiben, melyekben az osztrák polgári törvénykönyv van hatályban, ennek 1480. §-a szerint minden egyéb itt nem érintett kamat, s jelesül a késedelmi s minden törvényes kamat az ott meghatározott három év alatt évül el (L. függelék 84. sz., illetve az erdélyi részekre nézve 81. sz.); — és hogy a jelen határozat tárgyát nem képezi az 1883 : XXV. t.-cz. 20. §-ában emiitett kamaton kivül az a kamat sem, amelynek elévüléséről külön törvények intézkednek (L. az 1881 : XXXIII. és az 1878 : XXV. t.-cz.)' és végül, hogy a biróilag megitélt kamat elévülési idejére nézve a kir. Curia 62. számú teljes ülési döntvénye szerint a végrehajtási törv'ény 23. §-a a mérvadó. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályának 1897. évi deczember hó 19-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1898. évi január hó 21-én tartott teljes ülésében. (C. 65. sz. teljesülési határozata.)