Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 282. §. 80 fizetésre kötelezett alperes késedelme a kereset badása napjától veszi kezdetét és mivel alperes számadását a felhivási kereset jogerős eldöntése után beadta, ennélfogva a felhivási kereset joghatálya elenyészett és késedelme a kifogásolási kereset beadásától kezdődik stb. C. ezt a jogi álláspontot magáévá tette. (1901. október 24. 193. sz.) 1788. Számadási perben is a kamat a keresettől jár. Az az általános jogszabály, hogy a fizetési kötelezettséggel terhelt fél e kötelezettség teljesítésére irányzott kereset megindítása után késedelmes fizetőnek tartatik és mint ilyen, ha ez kikötve nincs is, kamatot tartozik fizetni, a számadási viszonyból származó követelésre is alkalmazandó s e jogszabálynak alkalmazhatását nem zárja ki az, hogy a követelés összege a számadási perben állapittatik meg, mivel igy történik az minden más peres követelésnél is. (C. 1901. november 5. 2301. sz.) 1789. Az a körülmény, hogy az adós a hitelezőnek a kötelezett összeget a kereset beadása előtt felajánlotta, a nélkül, hogy azt a hitelező visszautasítása folytán fcirói letétbe helyezte, a fizetéssel egyenlő hatályúnak nem tekinhető, mert a fizetésnek visszautasításával késedelembe esett ugyan a hitelező, amennyiben! azonban keresetében ezt az összeget is követelte, a kereset beadásával ismét az adós késedelme vette kezdetét s igy a kereset beadásától a késedelmi kamata jár a hitelezőnek. (C. 1900. márcz. 8. 1338/1899. sz.) 1790. A számadási kötelezettség megállapítása iránt beadott felhivási kereset a kamatok tekintetében folyó elévülési időt megszakítja. (C. 1901. decz. 3. 2597. sz.) 1791. A késedelmi kamat jogi természeténél fogva, a főköveteléssel egységes követelést képezvén, csakis azzal együtt évülhet el. A szerződési kamat, mely a csődeljárásban valódinak ismertetett el, a csődeljárás folyama alatt el nem évülhet. C: A kir. Ítélőtáblának Ítélete megfelelő indokainál fogva volt helybenhagyandó, a tőkeösszeg után megítélt kamatok tekintetében pedig az 1895: XXXVI. törvényczikkre alapított indoknál fogva és azért, mert az alperes ellen 1874. évi január 5-én 206. szám alatt kelt ítélettel megnyitott csőd csak az 1897. évi deczember 17-én 17.693. szám alatt hozott végzéssel szüntettetett meg, és mert felperes követelését alperes csődtömege ellen az 1874. évi április 14-én 3567. szám alatt beadott csődkeresettel bejeién tette, a csőd alatt folyó kamataival együtt valódinak elismertetni és a IV. osztályba soroztatni kérte, s ennélfogva felperes kamat-