Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

86 Kereskedelmi törvény 282. §. 1778. Minthogy az ügylet, melyből felperes követelését származtatja, reá nézve kereskedelmi ügyletet képez, felperes a kereskedelmi törvény 282. §-a értelmében az átadáskor fennállt követelése után a törvényes kamatot az átadás napjától kezdve követelni jogosított. (C. Í904. deczember 16. 4534/1903., 910/1891. sz.) 1779. A váltókkal fedezett követelés után a kamat a hitelezőt a követelés alapját tevő magánjogi viszony folytán megilletvén, a hitelező ehhez a kamatköveteléshez való jogát meg nem szünteti az a körülmény, hogy a váltók lejáratkor fizetés végett be nem mutattattak, mert a bemutatás hiánya csakis a váltótörvény alapján követelhető késedelmi kamathoz és nem a magánjogi viszony alapján igényelhető szerződéses kamathoz való igényt szünteti meg. (C. 1901. nov. 8. 439. sz.) 1780. A hitelben eladott áruk vételárának fizetése tekintetében a megküldött számlákban az a kikötés foglaltatván, hogy néffy havi lejárattal hitelez, a vételár ezen idő leteltével lejártnak tekintendő és a késedelmi kamat ettől fogva megitélendő. (C. 1898. márcz. 9. 125. sz.) 1781. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint a hitelező olyan esetben, ha a tőkekövetelését adósától felveszi, a hátralékos kamat iránt utóbb követelést csak akkor támaszthat, ha a kamat iránt ezt a követelését a tőke kifizetésénél kifejezetten fenntartotta; éhből tehát jogilag kövekezik, hogy ha a hitelező a tőke kifizetésénél kifejezetten csak különlegesen az időhatár iránt is számszerűen meghatározott kamatra nézve tartotta fenn követelési jogát, az ekként fentartott kamatnál többet utóbb az adós ellen nem érvényesíthet és igy a hitelezőnek az ilyen kamat meghatározásánál netán számitási tévedése egyáltalában menthető nem lévén, ez a tévedés utóbb az adós hátrányára nem is szolgálhat, következésképen a tévedés és ennek menthetősége iránt a netáni bizonyítás eredménye az ügy érdemére befolyással nem lehet. (C. mint felülv. tanács 1901. febr. 6. G. 599/1900.' sz. — Azonos: 63/1898. sz. — Bpesti T. I. G. 6/1901. sz.) 1782. Oly esetben, ha a teljesités ideje meghatározva nincs, a jogosított a teljesítést azonnal követelheti ugyan, de a késedelem törvények következménye csak a kereset beadásával áll be, késedelmi kamat tehát csak ettől kezdve jár. A már' előbb jóhiszemüleg felvett kamatot azonban ilyen esetben sem köteles a hitelező visszatéríteni. C. mint felülv. tan.: Az állandóan követett birói gyakorlat szerint olyan esetben, ha a szerződésszerű teljesités ideje kikötve vagy egyébként meghatározva nincs, a jogositott a teljesitést