Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

MÁSODIK KÉSZ. KERESKEDELMI ÜGYLETEK. ELSŐ CZIM. Kereskedelmi ügyletek általában. ELSŐ FEJEZET. A kereskedelmi ügyletek meghatározása. 258. §. 1514. Habár az épitési vállalkozó rendszerint ingó dolgokat vesz vagy egyébként megszerez, de ha ezeket az ingó dolgokat vállalt építkezéseihez használja fel, azok az ilyen felhasználással, jelesül másnak épülete létrehozása végett ebbe az épületbe való beépítéssel, nem mint természetben meglevő vagy át- vagy feldolgozott ingók adatnak tovább, hanem a beépítés által maga az épület létesíttetik. Ilyen ténykedés pedig nem tekinthető a K. T. 258. §. tekintete alá eső kereskedelmi ügyletnek. (C. 1906. decz. 3. G. 383. — Ellenkező: C. 778/1903.; 1452/1902. sz.) 1515. Az épitési vállalkozó, mint ilyen, nem csupán ingatlanok előállítása iránt köt harmadik személyekkel szerződést, hanem vállalatából szükségképen folyóan iparszerüleg foglalkozik a beépítéshez szükséges anyagok s így ingó dolgoknak ebből a czélból való megszerzésével és szállításával, vagyis a K. T. 258. §. 1. és 2* pontjainak tekintete alá eső kereskedelmi ügyletekkel. Felperes az alperes részére ez által harmadik személy megrendelésére épített házakhoz az üvegtáblák szállítására és a házakba beillesztésére vállalkozott, ez az ügylet nem esik a K. T. 262. §-ának tekintete alá, mert annak tárgyát nem az építendő ingatlan mint ilyen, hanem a beépítéshez szükséges ingó dolgok szállítása és feldolgozása képezte. (C. 1901. június 7. 7039/1900. sz.) 1516. Magában véve az akörülmóny, hogy valaki épitési vállalkozó czég, nem állapítja meg annak kereskedői minőségét, Döntvény TV. 1