Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

70 Ken skedelmi törvény 276. §. pedig nem bir a foglaló minőség-évei és arra a foglalóra vonatkozóan fennálló anyagi jogszabályok alkalmazást nem nyerhetnek: ugyanazért az 500 frt mint foglaló kétszeresének visszaadására, illetve megfizetésére irányzott kereseti kérelem jogos alapul nem bir. (1901. november 7. 341. sz.) 1737. Ha a szerződésszegés mindkét fél tevékenységére vagy mulasztására vezethető vissza, a foglalót adott fél nem igényelheti annak kétszeresét, hanem a kereskedelmi törvény 276. §-a alapján csupán ahhoz tarthat igényt, hogy neki a foglaló visszaadí'ssék. (C. 1908. június 17. 1212/Í907. v. sz. IV. p. t.) 1738. Az, vájjon bizonyos szerződésileg fizetni kötelezett öszszeg foglalónak tekintessék-e, nem a szerint állapítandó meg, hogy azt a felek foglalónak czimezték-e vagy sem, hanem ahhoz képest, vájjon a szerződés tartalma szerint bir-e valóban az az összeg foglaló minőségével s igy oly összeg, mely a szerződésben foglalónak neveztetik ugyan, de mely nagyságánál fogva a vételárnak túlnyomó részét teszi ki, az ügylet megkötésekor azonnal le sem fizettetett és amelyről még e mellett alperes fedezeti váltót is adott, foglalónak nem tekinthető, miért is a foglalóra nézve fennálló jogszabályok ily esetben nem alkalmazhatók. (C. 1909. márcz. 17. 5095/1908. — C. 17/1894. sz.) 1739. A vételárelőleg foglalónak nem tekinthető, s igy ezt mint ilyent nincs jogosítva az eladó a vevőt terhelő szerződésszegés esetén visszatartani. Kassai T.: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja és alp.-t arra kötelezi, hogy felperesnek 200 frt tőkét fizessen meg, í'elp.-t keresetének többi részével elutasítja. Indokok: Az, hogy valamely szerződésileg fizetni kötelezett összeg foglalónak tekintessék, nem a szerint állapítandó meg, hogy azt felp. keresetében foglalónak ezimezte-e, hanem ahhoz képest, vájjon a szerződés tartalma szerint bir-e az összeg a foglaló minőségével. Minthogy pedig a keresethez A) alatt csatolt, valódiság tekintetében nem kifogásolt szerződésben az alp.-nek átadott öszszeg eme szerződés szerint vételári részletül előzetesen teljesített fizetésül adottnak jelentkezik, az ilyképen adott összeg pedig nem bír a foglaló minőségével, hanem csak vételárelőleget képez, tekintve, hogy a vételár nem esvén a foglaló fogalma és joghatálya alá: a vevőt terhelő szerződésszegés esetében az eladó nincsen jogosítva arra, hogy a vételárelőleget, mint ilyent, visszatartsa, hanem csak beigazolt kára Cziméh és erejéig; az eladót terhelő szerződésszegés esetében pedig viszont a vevő sincs jogosítva arra, hogy a vételárelőleg, mint ilyennek kétszeres visszatérítését követelhesse, hanem szintén csak beigazolt kára czimén és erejéig léphei fel igényeivel, tekintve, hogy felek egyike sem mutatta ki tüzetesen, hogy ebből az ügyletből melyiknek és minő kára szár-