Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kert-skedelmi törvény 27ií. 67 és a szerződés teljesítésének követelhetésével kapcsolatos kötbér megfizetéséi néni igényelhetik, mindezeknél fogva felperesek kóresete törvényes alappal nem bírván, a másodbirőság ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítélete volt helybenhagyandó. (C. 1900. május 15. 170. sz.) 1730. A kötbér megfizetése alól mentesítő „vétlen baleset" alatt elvileg nemcsak a külső körülményekben rejlő tárgyilagos akadályok értendők, hanem az adós személyében fekvő alanyi mozzanatok is figyelembe jöhetnek. Az adós azonban alanyi mentség czimén csakis ugy szabadulhat, ha bebizonyítani képes, hogy a tehetetlenségnek véletlenül oly állapotába jutott, miszerint nemcsak közvetlenül maga személyesen nem, de általában még más megbízott utján sem intézkedhetett elvállalt kötelezettségének teljesítése felől. Az adós tehát pl. közbejött betegségére csak annyi-ban hivatkozhatik, amennyiben vagy azt igazolja, hogy a teljesítés egyáltalán helyettesíthető nem volt, vagy pedig, ha a teljesítés magában véve helyettesíthető volt, amennyiben igazolja, hogy közbejött betegségének természeténél és körülményeinél fogva még a helyettesítés utján leendő teljesítésről sem állott módjában gondoskodni. (Lfi. 12.129/1877. sz.) 1731. Peres felek megegyeznek abban, hogy* a kereseti összeg felek között B. és H. szerint létrejött szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló kötbért képez. A törvényes gyakorlat és az általános jogfogalmak értelmében az ilyen kötbér hatályát veszti, ha oly körülmények állottak be, melyek folytán az annak követelhetésére való jogi alap megszűnik. A kötelezettség megszűnésének egyik jogi alapja az, ha annak teljesítése lehetetlenné vált. Hogy ez a lehetetlenség feltételeztessék, kell, hogy a szerződés létrejöttekor annak betöltése még lehetséges lett légyen és hogy a lehetetlenség csak utóbb következett be. A peres felek között vitássá vált és birói eldöntés tárgyává tett ténykedésnek elbírálásánál a fentebbi jogelvnek irányul vétele folytán nyilvánvaló/hogy felp. 1886. évi aug. 12-ig a szerződés teljesítésének lehetetlensége okánl azt a körülményt, hogy a munka területén a vízállás 0 pont felett két méternél magasabb volt, mint nagyobb erőhatalmat (vis major) fel nem hozhatja, miután az alább kifejtettek szerint a kérdéses vízmagasság jelen esetben felp.-sel szemben az árvíz mint erőhatalom fogalma alá nem vonható, mert habár kétségtelen, hogy a C, illetve 2. C. alatti részletes építési feltételek és D., illetve 2. D. alatti általános feltételek, a B. és H. alatti szerződéseknél: kiegészítő részét képezték, de másrészről kétségtelen az is, hogy peres felek között, a K. L. és M. alatti okiratok bizonyítása szerint, a B. és H. alattiak keletkezése után megállapittatott az, hogy a vizáradás által gátolt munkára nézve az az idő, mig a munkaakadályozás (vizáradás folytán) tart, a szerződés teljesítésére un gbatározott három havi munkaidőbe be ne számíttassák,