Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

44 Kereskedelmi törvény 273. §. tésének terhe mellett mindaddig, rnig felperesnek az életjáradék-, hoz való joga meg nem szűnik, másra átruházni nincs jogosítva és addig alperes köteles a telekkönyvi birtokot minden csonkitás nélkül egészben birtoklásában fentartani, nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy alperes a felperestől szerzett.jogoknak, melyek közé a tulajdonjog is tartozik, ugy nemkülönben a birtoknak felperes beleegyezése nélkül másra való átruházásától el van tiltva; anyagi jogszabálysértést talál az alperes abban, hogy a felebbezési bíróság figyelmen kivül hagyta azt, hogy az alperessel szemben a szerződésben kikötött teljesítményeket most már jogutóda, R. Á. teljesiti, és igy -felperesre, a most nevezettre történt átruházásból, kár nem is háramlott, már pedig birságot az, ,ki jogsérelmet nem szenvedett, nem követelhet. Ez a panasz alaptalan, mert jogszabály az, hogy a szerződésileg megállapított kötbérhez való igény a tényleg bekövetkezett kár és ennek terjedelmének bizonyításától független és a felperes keresetet csakis azon események bizonyítására tartozik alapítani, melyek bekövetkeztére a kötbér kiköttetett a nélkül, hogy bizonyítani tartoznék azt, hogy a tényleges kár beállott vagy a jövőben beállhat. E szerint felperes nem tartozik bevárni azt,* ho^y a szerződésszegés megtörténte következtében valóságos kár következzék be, hanem elég, ha a szerződésben tiltott cselekmény elkövetése időpontjában egyidejűleg biztosított érdek is meg van sértve, mert ezekből folyóan alperest a kötbér fizetésének a kötelezettsége alól fel nem menti az, hogy. a szerződésben kikötött feltételeket az a harmadik személy kész teljesíteni, akire alperes a felperestől szerzett ingatlanokat az elidegenítési tilalom megszegésével átruházta; végre mert különben is a kötbér nemcsak vagyoni, hanem bármely érdek biztosítására is kiköthető, az pedig, hogy felperesnek, midőn az A) alatti szerződést alperessel megkötötte, ily külön érdeke volt, kitűnik nemcsak abból, hogy •— amint már említtetett, — a jogügylet kifejezetten a felek személyéhez kötött bizalmas ügylet volt, hanem abból is, hogy a szerződésben felperes több rendbeli olyan szolgálatokat kötött ki a ni aga részére, amelyeket elidegenítések esetében harmadik személyek ellen esetleg még per utján sem érvényesíthetne sikerrel. (1899. január 24. I. G. 496/1898. — Azonos: I. G. 177/1896. sz. G. 334/1900.; G. 204/1897.; G. 128/1900. sz.) 1681. A kötbér követelhetésének nem lényeges feltétele a károsodás kimutatása, hanem a kötbérnek kikötése nem birván önálló szerződésnek jellegével, a kikötött kötbér egy már létesített szerződési viszony biztositására szolgál és igy magából a főszerződésből kell kitűnni annak a vagyoni érdeknek, amelynek biztositására a kötbér szolgál. C. mini felülv. tan:: A B) alatti okirat tartalma szerint abból az alkalomból, amikor felperesek az A) alatti okirat tartalma szerint eláiusitás végett alperesektől bizonyos bolti árukat meg-