Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

Kereskedelmi törvény 2G5—266. §§. 19 határidőre azzal szemben, aki a sorsjegyet a rendes sorsjegy forgalomban megszerezte, azért nem hivatkozhatik hatálylyal, mert az ide vonatkozó kikötés magában a sorsjegyben nem foglaltatik. Nincs ugyan általánosságban kizárva, hogy valamely szerződésben a szerződésen kívüli irat tartalma is kötelezőnek tekintessék, de ez az elv csak akkor alkalmazható, ha a felek az irat tartalmát a szerződés létrejöttekor ismerték, vagy a rendes gondosság mellett a szerződés megkötése alkalmával kötelesek voltak annak megismeréséről gondoskodni. A jelen esetben a szerződést az alp. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó sorsjegy foglalja magában, meiy általános, sőt műveletlen emberek közti forgalomraj is van szánva. A forgalomban az ily sor jegyekre vonatkozólag uralkodó szokások alapján alp. nem számithatott joggal arra, hogy a sorsjegy megszerzői a sorsjegy szövegében emiitett I/a. csatolt játékterv czimü, és ennek hátán lévő kezelési szabály czimü nyomtatvány, és különösen az utóbbinak 11. és 13. §-ait a sorsjegy megszerzésekor ismerik, vagy azokkal a sorsjegy megszerzése alkalmából megismerkednek. Ha tehát alp. azokkal szemben, akik a sorsjegyet a rendes sorsjegyforgalomban megszerzik, a háromhavi bemutatási, illetve nyeremény felvételi határidőre akart hivatkozni, akkor e halározmányokat rendes kereskedői gondosság mellett a sorsjegy szövegébe lehetett és kellett volna felvennie, e nélkül pedig e határidőkre hatálylyal nem hivatkozhatik, és pedig annál kevésbbé, mert az emiitett határozmányok a felebbezési biróság idevonatkozó helyes kifejtése szerint homályosak. Ebből folyik, hogy nem döntő sem az a kérdés, hogy a háromhavi határidő elévülési vagy jogérvényesítési határidőnek tekintendő-e, sem az, hogy a jelen esetben felp. tudomást szerzett-e, illetve mikor szerzett tudomást a háromhavi határidőről, mert a kikötés nem jővén joghatályosan létre, arra alp. akkor sem hivatkozhatik, ha felp. arról esetleg tudomást szerzett. (Bpesti T. ]907. jan. 17. II. G. 161/900. sz.) 1602. Az A) alatti szerződés 13. pontjában foglalt annak az intézkedésnek, amely szerint a szerződési viszony megszűnése után egy bizonyos időtartamon belül az alperes a D.-féle sör elárusitására sem „közvetve", sem „közvetlenül" nem vállalkozhatik, a K. T. 265. §-a alapján azt az értelmet kell tulajdonítania és a szerződő felek akarata is kétségtelenül arra irányult, hogy alperes az emiitett sörrel való üzérkedésben egyideig a felperessel ne versenyezhessen. (C. 1904. nov. 18. 443/1903. sz.) 1603. Helyesen mondta ki a tábla, hogy nem védekezhetik alperes azzal, hogy a hajólerakományt „biztositás nélkül" (ohne Assecuranz) szállitotta, mely védekezést azért nem fogadhatja el, mert eme kijelentésének esak azt az értelmet lehet tulajdonítani, hogy alperes az áruban történhető kár megtérítése iránt mint 2*