Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet. (Budapest, 1912)

16 Kereskedelmi törvény 262. §. kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, ezeu minősé­gében kereskedőnek az épitési vállalat czéljára alakult társaság pedig, amennyiben a K. T. 61. §-ában felsorolt kereskedelmi tár­saságok valamelyikének kellékeivel nem bir, a K. T. 62. §-a ér­telmében alkalmi egyesülésnek tekintendő, s hogy ennélfogva I. és II. r. alp.-eknek mint vállalkozó társaknak .-jogviszonyára a K. T. most idézett 62. §-a nyer alkalmazást, ezen §. 3. bekezdésének második mondata értelmében alp.-ek felp. irányában egyetemle­gesen kötelezetteknek tekintendők; egyrészt mert a nem kifogásolt C. D. E. a. levelekből, illetve azok ezimnyomatából láthatólag alp.-ek vállalatuk végrehajtásá­nál harmadik személyek irányában, s igy különösen felp.-sel szem­ben is közös czéget (B. Gy. és M. P. beregmegyei székház épitési vállalata) használtak, már pedig tekintve, hogy I. r. alp. nem állitotta, hogy társa ezt a ezéget az ő tudta és beleegyezése nél­kül használta volna, a közös czég használatának megengedése már magában foglalta a megbizást a közös vállalat véghezvitelére szükséges áruknak közös számlára való beszerzésére; másrészt, mert az a körülmény, hogy S. F., kitől a megren­delésnek egy része ered, mindkét alp.-nek, tehát I. r. alp.-nek is megbizott.ia volt, ennek tagadása daczára bizonyitottnak tekin­tendő azért, mert I. r. alp. a felp. által a meghatalmazásra nézve neki kinált s a dolog természete szerint visszakinálhatlan főesküt viszonválaszbeli és ellenvégirati nyilatkozata szerint elfogadni vonakodott. (1896. okt. 13. 1768/1895. sz.) Azonos: Bpesti T. 2222/1896., 5388/1890. sz. Temesvári T. 1658/1891. Kassai T. a. C. 1434/1902. sz. 1595. A házépítésnek, mint ilyennek, a maga egészében el­vállalása, alp.-eket illetőleg (kik építészek, kiknek üzletága a do­log természeténél fogva a kisipar körét meghaladja s kik ennél­fogva kereskedőknek tekintendők) a K. T. 262. §-a alapján csak épittetőkkel szemben nem képez kereskedelmi ügyletet, de a ház­építéshez szükséges anyagoknak, mint ingó dolgoknak megszer­zése már csak a K. T. 258. §. 1. pontjánál fogva sem esik ezen te­kintet alá. (Bpesti T. 813/1891. sz.) 1596. Ingóságoknak épikezések czéljaira való előállítása és eladása kereskedelmi ügyletnek tekintendő. Bpesti T.: Felp. mint kőfaragó-mester, nyers köveknek fel­dolgozva továbbeladás czéljából való megszerzésével vagy terme­lésével iparszerüleg foglalkozván, egyrészt a K. T. 3. §-a értel­mében kereskedőnek tekintendő, másrészt pedig ügyletei a hivat­kozott törvény 258. §. 2. pontja és a 259. §. 6. pontja értelmében kereskedelmi ügyletek fogalma alá esnek, mert alp. azt nem is állitotta, hogy felp.-nek ipara a kisipar körét meg nem haladná. Tekintve már most, hogy a C) a. kötlevél szerint a peres felek

Next

/
Thumbnails
Contents