Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)
Kereskedelmi törvény 45. §. 87 362. Felperes válaszában kifejezetten beismerte, hogy B. M. pozsonyi kereskedő neki kereskedelmi meghatalmazottja volt, kinek jogköréhez eladási ügyletek megkötése tartozott. Az, akit a kereskedő eladási ügyletek megkötésére felhatalmaz, a keresk. törvény 43. §-a értelmében harmadik személyekkel szemben egyúttal felhatalmazottnak tekintetik mindarra, ami az ilyen ügylet kötésével rendszerint jár és minthogy B. M. az üzleti telep helyén kivül működő kereskedelmi meghatalmazottja volt: e minőségben a keresk. törvény 45. §-ának joghasonszerüségénél fogva az általa kötött adás-vevések után járó vételár felvételére és fizetési határidők engedélyezésére is feljogositottnak tekintendő. (C. 1902. nov. 11. 1256. sz.) Azonos kijelentést tartalmaz: C. 1890. ápr. 18. 1357/889. 363. A kereskedelmi utazó jogositva van az általa kötött vételi ügylet után a vételárat felvenni még akkor is, ha nem áll főnökének állandó szolgálatában. (C. 1735/894. sz.) 364. A kereskedelmi megbizott a keresk. törvény 45. §-a értelmében törvénynél fogva jogositva volt a vételár felvételére. Ezen mitsem változtat az a körülmény, hogy az A) a. számla szélén az a (nyomtatott) általános figyelmeztetés olvasható, hogy az eladó csak oly fizetéseket ismer el, melyek közvetlenül neki, vagy meghatalmazásával ellátott személyek kezéhez teljesittetf* nek, mert ily általános figyelmeztetésnek joghatálya nincs, a kereskedelmi meghatalmazott törvényes jogkörének korlátozása harmadik személyek irányában csak azon esetben lévén hatályos, ha az illető vevő erről különösen érdesittetik. (C. 1891. április 4. 1199/890. sz.) 365. A kereskedői utazó külön meghatalmazás nélkül az ügylet feltételeit megállapítani jogositva van és ehhez képest azt is kikötheti, hogy a vétel érvénye attól legyen függővé téve, hogy a küldendő áruk a vevőnek tetszenek-e vagy nem? De ennek csak oly értelem tulajdonitható, hogy a vevő az iránt, -hogy az áruk nem tetszenek neki, haladéktalanul nyilatkozni tartozik, ha azt elmulasztja, akkor az áruk nem kifogásoltatnak s a vétel érvényesen megkötöttnek tekintendő. (C. 1888. nov. 23. 706. sz.) 366. A felebbezési biróság a peres felek egyező előadása alapján tényként állapította meg, hogy B. N. alp. részvénytársaságnak hivatalnoka volt. A becsatolt levelek és alp. igazgatójának, H. J.-nek eskü alatt tett vallomása alapján pedig B. N.-t helyesen minősitette kereskedelmi utazónak és igy helyesen mondotta ki, hogy B. N. jogcselekményeire a Kt. 193. §-a értelmében az idézett törvény 43. és 45. §-ainak a kereskedelmi meghatalmazottakra, illetőleg a kereskedelmi utazókra vonatkozó rendelke-