Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

2 Kereskedelmi törvény 1., 3. §. kedelmi szabadforgalmat nagy mérvben és minden elfogadható ok nélkül akadályozó kereskedelmi szokás nem fogadható el. (C. 1909. decz. 16. 704. sz.) 5. Pénzbírság kiszabásának csakis a keresk. törvény által meghatározott esetekben lévén helye, azt nem lehet a hasonszerüség alapján alkalmazni. (Budapesti ítélőtábla 3235/1879. sz.) fi. A megrendelésnél előforduló tévedéseknek a vételi szerződés létesülésére vonatkozó hatása az általános magánjogi szabályok szerint bírálandó meg, mert a keresk. törvény ez iránt külön tüzetes intézkedést nem tartalmaz. (Győri Ítélőtábla 1897. február 4. G. 64/1896. sz.). 7. Valamely munka előállítása végett kötött szerződésekre, kereskedelmi ügylet esetében is, az általános magánjog szabályai alkalmazandók. (Győri Ítélőtábla 1898. márczius 24. G. 13. sz.) 8. Forog-e fenn bizományi vagy megbízási viszony, jogkérdés, amire nézve a kereskedelmi törvény 1. §-hoz képest nem volna tekintetbe vehető valamely netán kifejlődött, de a törvény 368. §-a rendelkezésével ellentétes kereskedelmi szokás sem. (C. 1900. október 23. G. 359.) 3. §•») 9. A kereskedelmi minőség az iparszerüséget feltételezi ugyan, de magában véve független az üzlet terjedelmétől. Minthogy pedig a felebbezósi bíróság tényállása szerint, az örökhagyó, a városi tanács tanúsítása szerint, óráknak, látszerészi czikkeknek és optikai szereknek előállításával, ezeknek kicsiben és nagyban való eladásával, s igy a keresk. törvény 258. §. 1. pontja alá eső oly ügyietekkel állandóan foglalkozott, amelyek az üzleti tevékenység körére tekintet nélkül kereskedelmieknek tartandók, ennélfogva ily ügyletekkel való iparszerü foglalkozás következtében az örökhagyó kereskedőinek tartandó, és közömbös az, hogy az állandó foglalkozás mellett üzlete tulhaladta-e a kisipar körét vagy sem? (G. 1897. szeptember 7. I. G. 187. sz.) 10. Az építési vállalkozó, aki a keresk. törvény 258. §. 1. pontja és 259. §. 1. pontja alá eső kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, ezen minőségében kereskedőnek tekintendő. (0. 1896. február 13. 1768/1895. Azonos 1452/1903. sz.2) ») Lásd az 1877: XX. t.-cz. 20., 113. és 271. §-alnak, valamint az 1884. évi XVII. t.-cz. 1., 2., 3. és 4. §-ainak remdelkeziéseit is. 2) Lásd a 258. és 259." §-oknál közölt határozatokat is.