Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

80 Kereskedelmi törvény 43., 44. §§. állhat módjában megvizsgálni azt, hogy a meghatalmazott a meghatalmazótól nyert utasitás minden pontját betartja-e vagy sem, azt pedig alperes nem vitatta, hogy felperesnek tudomása lett volna arról a korlátozásról, amelylyel alperes a 4. alatti szerződés c) pontjában S. D. üzletvezetőt a hitelben való vásárlástól eltiltotta. (C. 1896. szeptember 2. 251. sz. Azonos 376/1889., 1010/1900., 134/1886. és 430/1887. sz.) 325. Üzletvezető a keresk. törvény 43. §-a értelmében jogosítva van árukat hitelben is vásárolni. (C. 1895. márcz. 1. 67/1895. sz.) Azonos Bpesti T. 1895. május 8. G. 10. Kassai T. 1895. május 2. G. 18. sz. 326. Vételügylet megkötésére csak olyan kereskedelmi meghatalmazott van jogosítva, aki állandó alkalmazásban áll. (C. 1895. november 1. 976/1894. sz.) 327. Igaz ugyan, hogy a szerződést alperesek nevében K. Gy. kötötte meg s felperes állitása szerint ugyanő jelentette volna kir hogy az átvétel nem a szerződésben kikötött Héjasfalván, hanem Bunban történhetik, ámde az 1875. évi XXXVII. t.-czikk 43. §-a szerint még a kereskedelmi meghatalmazottnak sincs meg az a jogköre, hogy a szerződést azok, kiknek nevében megköttetett, elfogadták, ujabbi megbízás nélkül a szerződésben lényeges és esetleg a megbízást terhelő változtatást létesíthessen, az pedig nincs állitva sem, hogy a szállitás helyének Bunba való áttétele vevőre nézve előnyösebb lenne. (C. 1902. okt. 8. 326/1902. sz.) 328. Valamely intézet vezérigazgatójának olyan kijelentése, hogy a vállalandó váltókötelezettség nem terhelendi a kötelezettet, hatályos. (C. 1909. febr. 16. 842. sz.) 329. Az eladó üzleti személyzetéhez nem tartozó önálló kereskedő nem tekinthető a KT. 43. §-a alá eső tulajdonképpeni kereskedelmi meghatalmazottnak, következően törvényes, illetve vélelmezett hatáskörrel nem bír. Ennélfogva az általa az eladó nevében létesült ügylet megkötésére nyert különös meghatalmazást és annak terjedelmét az arra jogokat alapító vevő tartozik bizonyítani. (C. 1909. febr. 24. 694/908. v. sz. a. IV. p. t.) 330. Az üzletvezető jogköre nem terjed ki az egész üzlet eladhatására. (C. 1899. november 14. 781. sz.) 331. A kereskedelmi meghatalmazott nem tekinthető jogilag meghatalmazottnak arra, hogy főnökének tényleges vagyoni igényéről minden ellenérték nélkül lemondjon, mert ez a keres-