Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 43., 44. §§. 71 idő kizárólag az 57. §. A) pontjára vonatkozik, tehát átadás vagy átvétel körüli késedelmet tételez fel. A perköltségek a vesztes alperest terhelik. (Bpesti tőzsdebiróság 1904. nov. 15. 1109/904. sz. a.) 290. Az adásvétel megkötésével megbízott az adásvétel rendszerinti feltételeinek megállapítására megbízottnak tekintendő ugyan, de nem a kivételes börzebiróság kikötésére. A gazdatiszt külön megbízás nélkül nem tekinthető feljogosítottnak arra, hogy gazdája nevében a kivételes választott bíróság illetékességét is kiköthesse. (C. 1898. július 18. 680/1898. sz. Azonos: 690/1897. és 79/1899. sz.) 291. Azon körülmény, hogy az üzletvezető az üzlet részére rendelt árukat az üzletbe be nem szállíttatta, a vele ügyletet kötött harmadik jóhiszemű személyre közömbös. Bpesti T.: Jelen perben a döntés tárgya az, hogy az alp. üzletvezetője: K. Gy. által a felp.-sel megkötött vételügylet kötelezi-e az alp.-t, mint főnököt? Erre nézve a felebbezési bíróság arra az álláspontra helyezkedett ítéletében, hogy miután a főnök az üzletvezetővel szemben az árumegrendelést a maga részére is fentarthatja, annál fogva felp. tartozott volna bebizonyítani, hogy alp., mint főnök, az ő üzletvezetőjét: K. Gy.-öt az A) alatti számlában megjelölt csereáru megrendelésével valósággal megbízta. A felebbezési bíróságnak most idézett álláspontja ellenkezik a K. T. 43. §-ában foglalt jogszabálylyal. Ugyanis a most felhívott törvényszakasz értelmében a üzletvezető jogköre kiterjed mindazokra az ügyletekre, amelyek az üzlet folytatásával rendszerint járnak és mindazokra a jogcselekményekre, amelyeket az ilynemű ügyletek rendszerint szükségessé tesznek. Abból tehát, hogy alp. a felebbezési bíróság ítéletében megállapított irányadó tényállás szeriut: tímár-üzlettulajdonos és hogy az ilyen üzlet folytatásával rendszerint együtt jár a cserzéshez szükséges cseráru megrendelése, szükségkép következik, hogy K. Gy.-öt, mint üzletvezetőt, feljogosítottnak kell tartani arra, hogy a timár-üzlettulajdonos alp. részére cserárut megrendelhessen. Ennek ellenkezőjét, t. i. azt, hogy alp. K. Gy.-nek, mint üzletvezetőjének jogkörét a timárüzlet folytatásával rendszerint járó ügyletek megkötése tekintetében korlátozta, s hogy felp. arról a megrendelés elfogadásakor tudomással birt. az alp. tartozott volna bizonyítani. A felebbezési bíróság ítéletében kifejtett ügyállás szerint azonban alp. egyáltalában nem is védekezett azzal, hogy üzletvezetőjének jogkörét korlátozta, hanem egyedül azt hozta fel védelmére, hogy az A) alatti számlában megjelölt árut személyesen meg nem rendelte, át nem vette, és hogy az ő üzletébe nem szállíttatott és ott fel nem használtatott.