Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 31. 51 teendő le, hogy az esküvő tudtára a számvitelben megjelenő tételek helyesek, mely szerint tehát a törv. a könyvtulajdonostól vagy könyvvezetőjétől nem közvetlen tudomást, hanem alapos meggyőződést követel. (C. 1885. nov. 3. 471. sz.) 213. Állandó üzleti összeköttetés esetében az egyik üzleti fél a kézhez vett és nem kifogásolt egyes számlák tartalmának helyességét a perben már csak indokoltan tagadhatja meg. (C. 1900. szept. 12. 518. sz.) 214. Az utolsó bevezetés után húsz év múlva a kereskedelmi könyvek már mi bizonyitó erővel sem birván, egyéb valószinüsitő adatok hiányában még az egyoldalú főeskü megítélésére sem képeznek elegendő adatot. (C. 1906. máj. 18. 649. sz.) 215. A fiumei kereskedő által osztrák honos ellen a fiumei keresk. biróság helyi illetékessége megállapítandó, ha a számlán, amely a vevőnek az áruval egyidejűleg, vagy azt előzőleg kézbesittetik, az a záradék foglaltatik, hogy „fizetendő és perelhető Fiúméban." (C. 1906. augusztus 28. 724/905. sz.) 216. Az egymással való állandó üzleti összeköttetésből folyik, hogy a számla egyik-másik kiszakított tételének elévülése az üzleti összeköttetés tartama alatt meg sem kezdődhetik, mert a telj esitett fizetésekkel a dolog természete szerint mindig a régibb tartozások tekintetnek törlesztetteknek és mert e fizetések következtében a követelési tételek folyton változnak. (Bpesti T. 1906. szept. 7. G, 81. sz.) 217. A számlán nyomtatva levő az a megjegyzés, hogy a vételár csakis közvetlenül az eladó kezéhez fizethető, joghatályos. (Bpesti keresk. tvsz. 1905. decz. 29. D. 768. sz.) 218. A kereskedőknek szabályszerűen vezetett könyvei nem képeznek még részbizonyitékot sem oly harmadik személyek ellen, kik nem az 1875: XXXVII. t.-cz. 25. §-a alapján elkönyvelhető kereskedelmi ügyletből, hanem a könyvekbe adósként bevezetett személy kereskedelmi ügylete mellett külön jogügylettel elvállalt kötelezettségből folyóan akár mint készfizető, akár mint egyszerű kezesek vannak kötelezve. (C. 1905. szept. 5. 5848. sz.) 219. A kereskedelmi könyvek bizonyitó erővel csakis kereskedelmi ügyletekből eredő jogviszonyban birnak. Nem szolgálhat bizonyítékul és ezért a hitelesített könyvkivonat alapján előjegyzésnek nincs helye, ha a kezesség egy már bíróilag érvényesített követelésért vállaltatott s nem azzal egyidejűleg keletkezett, mert a kezesség nem a kereskedelmi ügylet biztosítására jött létre,