Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 21. §. 39 E felelősség megállapítását nem akadályozhatta meg az, hogy felp. elébb a Verlag Luksch czéget perelte, s midőn alp. mint e czég meghatalmazottja a biróság előtt megjelent, Ford. Howland czégtulajdonost az alp. mint meghatalmazott személyében kérte perbe idézni, mert a beszerzett periratokból, különösen a 33.624/1898. számú keresetből és felp.-nek az 1898. Sp. IV. 71/9. számú jegyzőkönyvben foglalt eskü alatti vallomásából kitűnik, hogy felp. az előbbi perben nem ejtette el azt a kezdettől elfoglalt álláspontot, hogy alp. nem mint meghatalmazott rendelt, s hogy ő az alp.-t czégtulajdonosnak tekintette, ha tehát bizva abban, hogy a czég vagyonából kielégítést szerezhet magának, le is folytatta a czég ellen a pert, ezzel még nem vesztette el azt a jogát, hogy midőn a czég vagyonában fedezetet nem talál, a neki személyesen felelős alp. ellen felléphessen. De alp.-nek a megállapított tényállás alapján való felelősségre vonását nem gátolhatja az sem, hogy felp. keresetében, utalva az előbbi perben hozott 1898. IV. D. 443. számú Il-od bírósági Ítéletre, alp.-t mint a Verlag Luksch czég tulajdonosát kérte marasztalni, holott az előbbi perben, melyben alp. félként nem szerepelt, az ő czégtulajdonosi minősége ellene a res judicata erejével megállapítható nem volt s nem is állapíttatott meg, de felp. a jelen perben sem hozott fel oly adatokat, melyek alapján a 2:/. és 3:/. alatti okiratokkal szemben az alp. czég tulajdonosi minőségét megállapítani lehetne. Mert a kereset ténybeli alapjának helytelen jogi megítélése nem korlátozza a bíróságot abban, hogy ugyanazon tényállás alapján annak más jogi megítélése mellett a keresetnek helyet adjon, már pedig felp., midőn az előbbi perben hozott idézett számú másodbirósági Ítéletre utalt, arra a ténybeli alapra helyezkedett, hogy alp. saját nevében s nem mint meghatalmazott rendelt, tehát ugyanazon az alapon kérte követelésének megítélését, amely alapon a tsz. alp. felelősségét megállapította. Mindezeknél fogva a kereseti tőke és kamatra nézve az elsőbiróság ítéletét helyben kellett hagyni. Ellenben a Verlag Luksch czég ellen lefolytatott per és végrehajtás 108. frt 73 krnyi költsége iránt támasztott követelés tekintetében az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatni s felp.-t ebbeli követelésével elutasítani kellett, mert alp. azon az alapon, hogy a Verlag Luksch czég nevében meghatalmazotti minőségének közlése nélkül ügyletet kötött, csak az ügyletért, tehát a vételárért s annak késedelmi kamatáért felel, ennél többre azonban felelőssége ki nem terjeszthető; s mert felp., bár alp.-t tekintette szerződő félnek, a más személy tulajdonát képező czésr ellen is lefolytatta a pert és végrehajtást, ezt csak a saját veszélyére lehette. (1899. okt. 15. D. 488/1899. sz.) 21. §.1) 144/164. A keresik, törvény 21. §-ában meghatározott pénzbírság alkalmazásának csakis perenkivüli eljárásban lévén helye, J) Az üzletátruházásról szóló törvény értelmében most már feltétlenül felelős az üzlet átvevője az átruházónak azon üzleti tartozásaiért, a melyekről a rendem kereskedő gondosságával tudomást szerezhetett, a miért is az e részben a régi törvény 20. §-a alapján kifejlődött joggyakorlat közlését mellőztük.