Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 11. §. 23 Sőt őzen folyamodóra idegen névnek használata a kereskedelmi törvény 17. §-ának rendelkezésénél fogva e.setleg valamely a felvenni szándékolttal egyező nevü személyt korlátolhatna abban, hogy saját polgári nevét czégül felvegye és használja. Miért is ezen folyamodóra nézve idegen névnek a czégbe felvétele meg nem engedhető. Bpésti T.: Az elsőbirósági végzést indokainál fogva helybenhagyja. (1906. április 24. 643. sz.) 89. Külföldi czég belföldi telepének bejegyzésére a fióktelep bejegyzésére fennálló szabályok alkalmazandók. K. és V. tsz.: A kért bejegyzést nem rendeli el. A K. T. a külföldi részvénytársaságok és szövetkezeteknek Magyarországra kiterjesztéséről tartalmaz intézkedést, de erről az esetről, midőn valamely a föntebb említettektől eltérő jogviszonyokkal külföldön fennálló kereskedelmi társaság (közkereseti, betéti) avagy egyéni czég kívánja üzletét Magyarországban folytatni, külön nem intézkedik. Miből következik, hogy ily külföldi czég magyarországi üzletének bejegyzése önálló bejegyzésnek tokintendő s ennélfogva bejegyzése megengedhetőségének elbírálásánál a K. T.-nek ugyanazok a rendelkezései alkalmazandók, molyok a külföldi hasonló czégekre elő vannak irva. Minthogy nődig az üzletét egyedül folytató kereskedő, amilyen folyamodó is, a K. T. 11. §-nak második bekezdése szerint belföldön nem csatolhat ezégéhez oly toldást, mely társas viszonyra mutat, a bejegyeztetni kért ,.J. IT ..... & Co. budapesti telepe" czég az abban felvett S nyilván társas viszonyt feltüntető „& Co." toldat miatt nem felel meg a fenti törvényszakaszban megszabott követelményeknek. (66.860/1904. sz.) Bpesti T.: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, kimondja, hogy a folyamodó abból az okból, mintha a külföldön már bejegyzett egyéni czégnek utóbb belföldöm felállított telepe a czégbejegyzés szempontjából nem fióktelepnek, hanem önálló üzletnek volna tekintendő, czéerbeiegyzési kérelmével el nem utasítható és a kir. törvényszéket további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: A magánjognak általános szabálya az. hogy a külföldiek. ;imennyiben a törvény kivételt nem tesz, a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek. Abból tehát, hogy a kereskedelmi törvény a külföldi részvénytársaságoknak és szövetkezeteknek csak az T. rés/. 10. czim 6-ik fejezetében foglalt megszorító feltételek mellett engedi meg azt, horrv az üzletüket fiókintézet vagy ügynökség által a magyar korona országaira kiterjeszszék. ellenben az egyéni, továbbá a közkereseti és botéti társas czégekre nézve ily intézkedést nem tartalmaz, nem az következik, hogv az utóbb nevezett külföldi czéeok belföldi telcnei önálló üzletnek tekintendők, hanem a külön rendelkezés hiányának folyománya az, ho.íry a külföldön már bejegyzett ocyéni és közkereseti, vacrv botéti társasczétrek utóbb belföldön fölállított telepeinek bejegyzésére azok a szabályok alkalmazandók, amelyek az