Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 11. §. 19 C: A felterjesztett iratok szerint a bejegyeztetni kért közkereseti társaságnak egyik társtagja Grósz Józsa, az pedig ki nem tűnvén, hogy nevezett férjes nő lenne, a „Grósz J." név tehát mint a közkereseti társaság egyik tagjának neve a czég szövegébe a K. T. 11., illetve 13. §-a értelmében felvehető és igy a kért bejegyzés a czég szövege miatt meg nem tagadható. (1905. jan. 18. 1713/1904. sz. a.) 65. Az özvegy jogosítva van ugyan elhunyt férje vezetéknevét czégül használni, de ki kell tüntetnie, hogy czégtulaj(Ionosként nem maga a férj értendő. (Bndapesti tábla 1901. november 20. 3493. sz.) 66. A bejegyzést kérőnek az a joga, hogy az utódlást a czégben toldatként feltüntethesse, független attól, hogy az előd ezége be volt-e jegyezve. Erre enged következtetni, hogy lehetnek oly esetek is, amikor az üzlet az átruházás előtt a kisipar körét nem haladta tul és igy nem volt bejegyzendő, az átruházás után pedig a kisipar körét tulhaladóvá és igy bejegyzendővé válik. (Bpesti kir. Ítélőtábla 3066/1908. sz. — 1908. deczember 30.) == Azonos: Bpesti T. 2859/907. sz. / Í I o 67. Oly esetben, melyben valamely czég több nyelven szándékoltatik jegyeztetni, a czég azonosságának szempontjából a czég szövegének minden nyelven egyezőnek kell lenni; Ul. Károly, németül C. Ul. be nem jegyezhető. (Budapesti tábla 1883. november 20. 4931. sz.) 67/a. Ha a czégszöveg a czégtagok vezetéknevén és az összekötő „c£" jelen kivül mást nem tartalmaz: az a magyar és német nyelvű czégszöveknek egyaránt megfelel, és külön magyar nyelvű czégszöveg bejegyzése nem szükséges. (C. 1910. márcz. 2. 128/910. v. sz. IV. p. t.) 68. A kereskedő a czéget, mely alatt üzletét folytatni kívánja, maga választhatja meg s bíróilag sem arra nem utasítható, hogy czégének szövegét miként állapítsa meg, sem pedig a czég a kérelmezettől eltérő szöveggel be nem jegyezhető. (Bpesti T. 1904 okt. 11. 2780. sz.) 69. A „magyar általános hiteliroda" toldat hangzatosságánál fogva nem jegyezhető be, mert a közönségnek abban az irányban való megtévesztésére adna okot, mintha a folyamodó vállalata az általános hiteligények kielégítésére szolgáló, épp a hitel eszközlésével közvetlenül rendelkező intézmény volna, holott valóság szerint csak a hitel közvetítése és megszerzése képezi a folyamodónak a