Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

228 Kereskedelmi törvény 88. §. delkezés a közkereseti társaság' tagjaira nézve sem érinti a perrendtartásnak azt a szabályát, mely szerint a biróság érdemi határozatot csak a szabályszerűen perbeidézett alperessel szemben hozhat s nem jelent mást, mint azt, hogy a közkereseti társaság kötelezettségeiért a társaság szabályszerűen perbeidézett tagjai is elmarasztalhatok korlátlanul és egyetemlegesen, ha a társaság kötelezettsége megállapítható. Az elsőbiróság ezek ellenére a közkereseti társaság tagjai ellenében és felperest keresetével elutasitó érdemi határozatot hozott, ezzel az 1881: LIX. t.-cz. 39. §-ának o) pontjában mghatározott és e szakasz utolsó bekezdése értelmében hivatalból is figyelembe veendő lényeges eljárási szabályt sértett, miért is Ítéletének erre vonatkozó részére az 1881. évi LIX. t.-cz. 40. §-a volt alkalmazandó. C: A D) a. csatolt szerződés tartalma szerint a felperes, továbbá K. F. és E. F. közt nem közkereseti társaság, hanem alkalmi egyesülés létesült, mert ez a szerződés nem foglalja magában azokat a feltételeket, amelyek a Ki, T. 64. §-a rendelkezéseihez képest szükségesek ahhoz, hogy közkereseti társaság létesüljön. Az alkalmi egyesülések a K. T. 62. §-a értelmében, ennek a kereskedelmi társaságokra vonatkozó határozatai alá nem esvén, nem szenved kétséget, hogy az utóbb K. F., E. J. és D. L. által különben is más feltételek mellett „D. K. és tsa" czég alatt alkotott közkereseti társaság nem tekinthető a nem is ugyanezen tagok által létesitett alkalmi egyesülés folytatásának, hanem önállóan alakitott uj társaságnak, amiből pedig jogszerűen következik, hogy az alkalmi egyesülés volt tagjai által vállalt kötelezettségek nem háramolnak át a más jogi szempont alá eső, utóbb alakult közkereseti társaságra. (C. 1910. ápr. 6. 39/910.) 776. Közkereseti társasággal szemben fennálló mindennemű követelés a tagok ellenében is érvényesíthető s pedig az egyetemlegesség elvéből folyóan akként, hogy a hitelező tetszésétől függ a társaságot s annak tagjait, mint egyetemleges fizetési kötelezettséggel tartozó adóstársakat egy közös keresettel megperelni, avagy keresetét csak a társaság vagy csak a tagok ellen, esetleg ezeknek csupán egyike vagy másika ellen külön meginditani, anélkül, hogy a megperelt társasági tag a társaság hitelezőjével szemben — törvény alapján — a sortartás kifogását sikerrel érvényesíthetné. fCuria 1906. nov. 28. 1201/1905. sz. V. ö. Kolozsvári T. 1899. jan. 9. G. 82/98. Azonos 1307/98. és 70/909. sz.) 777. Ha ugyanazon tagok különböző helyeken, mint különböző önálló közkereseti társaságok jegyeztetik be czégeiket: a czégtagokat terhelő felelősség alapján az egyik czég által vállalt kötelezettség miatt a másik czég akár az előbbivel együtt, akár külön is felelősségre vonható. (Curia 1909. február li. 576/908. v. sz. a. IV. p. t.)