Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 79. §. teljesítéséi megszegte (a kereskedelmi törvény KM). 8-ának 3L pontja), a kereskedelmi törvény 79. §-a szerint ebből az okból jogszerűen vonta vissza alperes felperestől az utóbbira bizott üzletvezetést. (C. 1901. febr. 21. 1026/1900. sz.) 742. A szerződéshez hü fél, aki a kereskedelmi törvény 100. §-a értelmében a másik fél szerződésszegése folytán a iáraság felbontását követelhetné, ehelyett a kereskedelmi törvény 79. §-a értelmében a társaság fenmaradása mellett a szerződésszegő félnek az üzletvezetésre adott jogosultságtól yaló megfosztását kívánhatja. De az üzletvezetés jogának teljes megvonása helyett — mint ennél kevesebbet — kivánhatja társai üzletvezetési jogának olyan korlátolását is, hogy társainak mindegyike az üzletvezetést csak vele együttesen gyakorolhassa. — A czégvezetői és üzletvezetői jogosultság megvonása visszamenőleg ki nem mondható. Ha a felek az üzletvezetés módjára meg nem egyeztek, a társasági viszony fentartása esetére ilyen megegyezés híján csakis a bíróság peres eljárás alapján állapithatja meg azokat a módozatokat, melyek szerint a vitássá vált üzletvezetés gyakorolható. A kereskedelmi törvény 65., 66. és 91. §-ai nem intézkednek arról, hogy a cégvezetési jogosultság megvonása vagy a czégjegyzési módozat megváltoztatása a bíróság hatáskörébe tartoznék, hanem ezeknek a kérdéseknek eldöntését a társasági szerződésre, vagy a társasági tagok későbbi megállapodására bizza. Ennek azonban csak ott van helye, hol a társaság tagjai között megegyezés jön létre, ahol azonban nincs megegyezés és egyetértés, ott ez rendszerint a társaság feloszlására vezet. Ahol azonban a társasági viszony ezen egyetértés hiányából fel nem bontható: ott nem marad más hátra, minthogy a bíróság itéletileg pótolja a megegyezés hiányát és a czégjegyzési módozatot bíróilag állapítsa meg. A jelenlegi czégjegyzési mód az, hogy a czéget bármelyik két tag együttesen jegyzi. Alperesnek czégjegyzési jogosultsága e szerint nincs kizárva, de kijátszható, mert az üzletvezetésre megszabott korlátozás harmadik személyekkel szemben hatálylyal nem bir és felperesek együttes czégjegyzésük alapján alperes tiltakozása ellenére is köthetnének a közös czéget kötelezőleg oly ügyleteket, melyek a vállalatot helryehozhátlanul megkárosítanák. Alperes törvényszerű jogai a fenforgó körülmények között csak akkor lehetnek teljesen biztosítva, ha az üzletvezetési módozattal egybehangzóan a czégjegyzésre is oly befolyás biztosíttatik alperesnek, hogy a czég ezentúl is két társtag által jegyezhető, de ezek mindegyike csak alperes lehet. Miért is ezt a czégjegyzési módozatot kellett megállapítani. A kereskedelmi törvény 79. §-ának rendelkezése értelmében az üzletvezetésre adott megbízás visszavonása ugyan a társasági tagok egymásközti jogviszonyai rendezése czéljából mondandó ki, mindazonáltal még sem lehet helye annak, hogy az