Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

210 Kereskedelmi törvény 76—77. §§. 76—77. §§. 735. A kiskorú czégtag képviseletében annak gyámja birván czégjcgyzési jogosultsággal, az időközben nagykorúvá lett czégtag ujabb czégbejegyzés nélkül nem tekinthető a czégjegyzésre jogosítottnak. A sommás végzést kifogásokkal élő alperesekre nézve hatályon kivül helyezni s kifogásoknak, hogy a B. J. társas czég tagjait nem kötelezi, — helyt adni kellett, mert: igaz ugyan, hogy B. J. a czégnek t írstagja volt, de a czég képviselete, tekintve, hogy czégtagi jogaiy a czégbejegyzés értelmében t. és t. gyámja özv. B. J. által gyakorolta, — őt meg nem illette, a megtekintett czégjegyzék ped g sem azt, hogy B. J., a czégnek a képviseletből kizárt tagja, a czég képviseletével a kereskedelmi törvény 66. §-a értelmében utólagosan felruháztatott volna, sem pedig azt, hogy ő a kereskedelmi törvény 67. §-ában megkívánt czégjegyzését a törvényszéknél bemutatta, fel nem tünteti. Azt pedig, hogy B. J. bejegyzés nélkül ruháztatott volna fel képviseleti joggal, felperes nem is állítja. Ennélfogva B. J. a társtag képviseleti jogát nem is gyakorolhatta s aláírásával a czéget, illetve annak több társtagjait nem kötelezhette. Nem változtat ezen — tekintve, hogy a kereskedelmi törvény idézett szakaszai a képviseleti jog gyakorlatának emiitett előfeltételeiről abszolút hatálylyal intézkednek — az a körülmény, hogy B. J. a kereseti váltó aláírásakor nagykorúságát máielérte, — mert: amint hogy a nagykorúság hiánya magában véve nem akadálya a képviseleti jognak, ugy a nagykorúság beálltának sem tulajdonitható oly joghatily, mely a képviseleti jogot nélkülöző czégtagot e joggal ipso f icto felruházhatná. (C. 1899. febr. 15. 68. sz.) 736. A társas czég képviseletére nem jogosított taggal eszközölt összeszámolás és az ennek a tagnak a kezéhez teljesített fizetés is terheli a czéget. C: Felperes azon az alapon kéri a végrehajtás megszüntetését, mert a végrehajtás alapját képelő tartozását alperes jogelődének, a P. és A. czégnek kiegyenlítette. Alperes tagadásával szemben felperes ezen előadását az A) alatt becsatolt nyugtával, valamint A. E., a P. és A. czég volt tagjával, mint tanúval kívánta bizonyítani. Az A) alatti nyugta a követelés kiegyenlítésére bizonyítékul elfogadható nem volt, mert a 2 •/. alatt becsatolt czégkivonat tanúsága szerint a F. és A. czég képviseletére egyedül P. A. czégtag volt jogosítva, A) alatti nyugtát pedig A. E., e czég társtagja állította ki, aki a 2 */. alatti szerint az A) alatti nyugtát a czéget kötelezőleg kiállítani jogosítva nem volt. A hit alatt kihallgatott A. E. azonban azt vallotta, hogy a felperessel a végrehajtás alapját képező követelésre kiegyezett,