Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

186 Kereskedelmi törvény 62—63. §. bekezdése értelmében, az egyezségkötésben részt nem vesz, nem is foglaltatik a meghatalmazás visszavonása, hanem csak annak kijelentése foglaltatik, hogy reá nézve a kötendő egyezség külön biztositék miatt hatálytalan; és 3. mert az alapszabályok 7. §-ának világos értelme szerint a hitelező csoport határozatainak köte­lező ereje csak az oly tagokra nem terjed ki, kiknek követelésére nézve magától az adóstól kapott és a hitelező által külön kielé­gítési alapként vehető biztosítékuk van. Az a körülmény, hogy felp. ügynöke az általa közvetitett ügyletekből felperes javára felmerülő követelésekért jótállást vállalt, ilyen biztositéknak nem tekinthető, ellenkezőleg felperes és ügynöke között fennáló del­credere viszony a védegylet és alperes közt kötött egyezség kö­telező erejét felperesre nézve meg nem szünteti. Ezek szerint a szóban forgó egyezség felperesre kötelező s minthogy alperes annak eleget tett, felperest keresetével elntasitani kellett. ítélőtábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. C: A másodbiróság Ítélete helvbenhagvatik. (1905. márcz. 8. 70/1904. sz.) 658. A három éven át fennállott alkalmi egyesülésnél az öt héten át rendszeresen felmerült jogellenes bevezetések: már önma­gukban is elégségesek arra, hogy az a hit és bizalom, amelylyel az alkalmi egyesülés résztvevőinek a nevükben és megbizásukbóF eljárt üzletvezető társak irányában viseltetnie kell, helyrehozhat­lanul megrendüljön s hogy az anélkül fenn nem tartható szer­ződési viszony megszüntetését az egyesülés többi tagjai jogsze­rűen igényelhessék. (Cnria 1908. május 21. 356/907. v. sz. a. IV. p. t.) 659. A tőzsdei ügyletek kötése ezéljából létesült társasági szerződés joghatályos és igy a társas viszonyban álló felek egy­más irányában érvényesen kötelezhetik magukat a közös szám­lára folytatott tőzsdei ügyletek által eredményezett nyereségben­veszteségben való részesedésre. A tőzsdei ügyletek nem tartozván a tiltott ügyletek közé, a tőzsdei ügyletek kötése ezéljából létesült társas szerződés sem irányult tiltott ügyletekre, amiből következik, hogy az ily társas szerződés joghatályos. Ha pedig a társas szerződés joghatályos,, akkor a társas vizonyban álló felek egymás irányában érvénye­sen kötelezhetik magukat a közös számlára folytatott tőzsdei ügy­letek által eredményezett nyereségben-veszteségben való részese­désre. A peres felek a tőzsdén nem egymás között játszottak,, hanem tőzsdei ügyletek kötése, illetve az ebből származó nyereség és veszteségben való részesedés ezéljából állítólag egymással tár­saságban állottak; s a felperesi követelés alapját nem a bírói uton nem érvényesíthető tőzsdei játék, hanem a peres felek kö­zött fennállottnak vitatott az a társasági szerződés képezi, amely társasági szerződés értelmében a fehéres a társtagok részére egy

Next

/
Thumbnails
Contents