Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

170 Ipartörvény 176. §. C: A másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik.. (1905. január 5. 1645/1904. sz.) 612. Az elszámolásra alkalmazott üzletvezető által el nem számolt áruk értéke iránti kereset nem tartozik az iparhatóság elé. C: Felperesnek a keresettel érvényesíteni kivánt követelése nem áll szoros összefüggésben a peres felek között fennállott szolgálati viszony nyal; mert felperes által az alperesnek kimérés végett — leltár szerint átadott ital neműek vételárának megfizetésére, valamint vissza nem adott üvegek értékének megtérítésére irányuló kereseti igénye, nem a felek között létezett szolgálati viszonyból, hanem a köztük fennállott, — a. B) alatt csatolt okiratban foglalt — szerződéses viszonyból származik és igy a kereseti követelés nem tartozik azon igények közé, melyeknek birói uton való elbírálását az 1884: XVII. t.-cz. 176, §-ában jelzett iparhatósági eljárásnak kell megelőzni. Ezek folytán a másodbiróság végzését meg kellett változtatni s a másodbiróság által a per érdemében való megfelelő további eljárást elrendelni. (1905. április 27. 484/1905. sz.) 613. A kereskedő által alkalmazott üzletvezető kereskedősegédnek tekintendő, akinek szolgálati viszonyból származó munkabérkövetelése elsősorban az 1884:XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében az elsőfokú iparhatóságnál érvényesítendő. Az a körülmény, hogy az alkalmaztatásról szóló szerződés szerint a részvénytársaság: igazgatósága választotta az üzletvezetőt, hogy kötelességét képezte az is, miszerint uj iparvállalatok létesítésén fáradozzék és hogy a szerződés 10 évre köttetett, figyelembe nem jöhet, mivel az alkalmaztatás jellegére teljesen közömbös, hogy az igazgatóságnak erre vonatkozó határozata választásnak neveztetik, mivel továbbá a főnök részére uj vállalatok létesítésén való fáradozás a főnök érdekében való kereskedelmi tevékenység, tehát a kereskedősegéd fogalmával éppen nem ellenkezik és mert végül a szolgálati viszony, igy annak tartama is, szabad egyezkedés tárgya, tehát e törvény nem zárja ki, hogy a segéddel a szolgálati szerződés bármily hosszú időre köttessék. Minthogy az 1884. évi XVII. törvényczikk, az ipartörvény 1. §-a szerint az iparágakhoz kell érteni a kereskedést is, s minthogy az 1875. évi XXXVII. törvényczikk, a (kereskedelmi törvény) 55. §-a értelmében a kereskedősegédek szolgálati viszonyára nézve az ipartörvénynek, tehát most az 1884. évi XVII. törvényczikknekí intézkedései irányadók és tényleg ez a törvény a segédszemélyzetről szóló III. fejezetének a segédekre vonatkozó részében kifejezetten a kereskedősegédek tekintetében is intézkedik: az idézett ipartörvény 176. §-ában foglalt rendelkezés következtében, a kereskedősegédek a munkaviszonyból eredő követelése érvényesítésénél a rendes bíróság előtt való eljárást közigazgatási hatósági eljárásnak kell megelőznie.