Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

148 Kereskedelmi törvény 59. §. <-zéljából szükséges intézkedéseknek kellő időben való megtételét elmulasztotta, másfelől az is elég ok, ha állását arra használta fel, hogy oly módon szerzett vagyoni előnyt, amivel a társaság üzleti érdekét veszélyeztette; ilyen eljárásnak tekintendő az, hogy a társaságnál kölcsönt felvevő felektől a maga részére külön díjazást szedett, sőt a kölcsönök megadását ezen külön díjazástól tette függővé. Tanuk amaz egybevetett vallomása alapján, hogy felperes írnoka volt K. J.-nak, hogy a részvényekre befizetett 14—15.000 korona összeget a felperes K. J.-sal együtt vette át, erről az összegről azonban elszámolni nem tudtak, hogy a felperes maga mondotta, hogy ő tudott K. J.-nak az alperes intézetet károsító üzelmeiről, hogy a felperes csak azután tett bünfenyitő feljelentést K. J. ellen, amikor az már állásától elmozdittatott. továbbá tanuknak ama vallomásai alapján, hogy a felperes több esetben az egyesek által az alperes czégtől kért kölcsönök megszavazását a maga részére kikötött dijazástól tette függővé, miután felperes maga is beismerte, hogy egyes kölcsönkérőktől ilyen külön dijakat tényleg szedett, ellenben a felperesnek az a/ állítása, hogy a beszedett összegeket az intézeti ügyész részére és csak a kölcsönkérők ingatlanainak telekkönyvi állásának meg\ izsgálási dija fejében szedte, az utóbb emiitett tanuk vallomásaival és különösen az által megczáfoltatik, hogy a felperes olyan esetben is szedett dijakat, amidőn nem is jelzálogkölcsön kéretett; a kir. ítélőtábla is bebizonyitottnak találja egyfelől azt, hogy a felperes tudomással bírt K. J.-nak az alperesi czéget károsító üzelmeiről, ezeket elfoglalt állásával járó kötelességénél-: megszegésével szándékosan elnézte és azok megelőzése, illetve jóvátétele czéljából szükséges intézkedéseknek kellő időben való megtételét elmulasztotta, másfelől pedig azt, hogy az alperesi czégnél állását arra is felhasználta, hogy oly módon szerezzen a maga részére vagyoni előnyt, amivel éppen az alperes czég üzleti érdekeit is veszélyeztette. Minthogy pedig ezek alapján az alperes jogosítva volt a felperest vezérigazgatói állásától előzetes felmondás nélkül elmozdítani, a felperesnek az elmozdítása utáni időre követelt fizetés iránti keresete törvényes alappal nem bites ezért helyesen lett keresetével elutasítva. C: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik indokai alapján. (1905. június 15. 600/1904. sz.) 554. A főnöktől nyert utasítás megszegése okul szolgál az azonnali elbocsátásra. C: Alperes beismeri, hogy az- E) alatti levelet Debreczenben megkapta és .beismeri azt is, hogy az Ej)'alatti levélben foglalt azon utasításnak, hogy az egyidejűleg vért F) alatti jegyzékben felsorolt helyekre utazzék, meg nem felelt, hanem a vett utasítás ellenére Debreczenből egyenesen Budapestre utazott. Alperes ezek szerint a főnöktől nyert határozott utasítást megszegvén, ezen tény kétségtelenül a kereskedelmi törvény 59. §-a 3-. pontjába ütköző kötelesség-