Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 58. §. 145 lati kérelmének helyet adott s az elsöbiróság Ítéletét megváltoztatta. (K. és Vtsz. felebbezévSi tanácsa 1900. máj. 28. 154.) 543 a. Renumeratio az alkalmazottnak a felmondási időre csak akkor jár, ha az szerződésileg; ki volt kötve. Abból a körülményből, hogy valaki a sértés után még rövid ideig szolgálatban maradt, még; nem vonható következtetés arra, hogy azt a szolgálatnak azonnali elhagyása okául fel nem hozhatná. (C. 1910. febr. 22. 867/909.) 543 a. Kemuneratio az alkalmazottnak a felmondási időre eiégitéshez nem tarthat igényt az az intézeti tisztviselő, aki ellen utóbb több Visszaélés bizonyult be. A kir. ítélőtábla: A 2. alatt csatolt közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat értelmében az alperesi társaság közgyűlése a felperes által végkielégítés iránt előterjesztett kérelmet méltányosnak ítélve, a végkielégítést megadandónak mondotta ki és összegének meghatározását az igazgatóságra bízta. E szerint az okirat szerint tehát alperes a végkielégítés megadása iránt felperessel szemben kötelező ígéretet tett. Alperes a kereset ellenében azt a kifogást hozta fel, hogy ennek az ígéretnek megtételénél nyilvánvaló tévedésben volt, mert a végkielégítést, amint az a 2. alatti kivonatból is kitűnik, a felperes hü szolgálatainak méltánylása tekintetéből ígérte, a felperes hivatalának átvétele alkalmával megtartott vizsgálat eredményéből azonban arról győződött meg, hogy felperes hivatali kötelességeit súlyosan megszegte s oly szabálytalanságokat és mulasztásokat követett el, melyek öt a végkielégítéssel való jutalmazásra érdemtelenné tették, sőt törvényes okul szolgáltak volna a felperesnek felmondás nélkül való elbocsátására. Felperes az ennek: a 'kifogásnak bizonyítása végett a 3. alatt becsatolt jegyzőikönyv tartalmának valóságát tagadta ugyan, de nem tagadta alperesnek azt a viszonválaszbeli állításait, hogy ez. a jegyzőkönyv oly fogalmazványnak leírásával vétetett fel, amely fogalmazványnak egyes tételeit maga a felperes módosította, a tanuk pedig azt vallották, hogy a 3. alatti jegyzőkönyv felperes ama feltételeit tartalmazza, melyeket a vizsgálat alkalmával az azt teljesítő ügyvezető által hozzá intézett kérdésekre adott és amely feleletek felperes előtt egyenkint felolvastattak. A 'kérdéses jegyzőkönyv tartalmának valósága téhát ekkép felperes tagadása ellenére bizonyítottnak fogadandó el, annak pontjaiból pedig kétségtelen, hogy felperes a hivatali teendőinek ellátásánál oly szabálytalanságokat követett el, melyek a szolgálati hűség követelményeibe ütköznek és így alapodalperesnek az a kifogása, hogy felperes az igért jutalmazásra érdemtelen volt. Eze'k szerint alperes a végkielégítés iránt 1900. évi február hó 28-án felperesnek tett ígéretet jogosan vonta vissza, mert a kötelező ígéret is visszavonható, ha az ígéretté vő az ígéret tételénél tévedésben volt ama feltevésekre nézve, melyek az ígéret tételének lényeges indokát képezték. Ennélfogva felperest keresetével pgészen elutasítani kellett. Iliintvény 111. KI