Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 58. §. 143 vonta le azt a következtetést, hogy a főnöknek az alárendeltjével szemben tanúsított viselkedésében nem foglaltatik oly súlyos sértés, amely a felp.-t becsületében érintette s ekként őt a szolgálatának felmondás nélkül, azonnal való elhagyására feljogosította volna; mert a vele szemben alkalmazott szigorúbb hang és kötelesség teljesitésére való jogos utasitásnak a módja következményéül tekintendő annak a válasznak, amelyet az alárendelt a főnök első figyelmeztetésére adott, amely körülmények között tehát a felp. arra, hogy a társadalmi állásának és műveltsége mértékének megfelelő bánásmódban nem részesült: jogosan nem hivatkozhatik. Helyesen alkalmazta tehát a felebbezési bíróság a fenforgó esetre azt az anyagi jogszabályt, hogy csakis a becsületsértés az, ami a főnök által elkövetve, jogos okul szolgál az alkalmazottnak arra, hogy a szolgálatból felmondás nélkül, azonnal kilépjen; és minthogy a felp.-nek ily módon való kilépése — a fentebbiek szerint — jogosnak nem tekinthető: a felmondási időre követelt fizetése iránt való követelésével jogszabály megsértése nélkül volt elutasítható. (1901. jun. 7. I. G. 80. sz.) 538/a. Nem tekinthető a szolgálat felmondás nélküli azonnali elhagyására jogos oknak, ha a főnök — felháborodva afelett, hogy a segéd az ő rendelkezéseinek teljesítését kihivó módon megtagadja és kijelenti, hogy főnöke meki nem parancsol s véle ülve és újságot olvasva felesel — azt mondja segédének: „szemtelen disznóság". E felháborodásban ily szavakkal történt kiutasítás: „takarodjék ki", nem tekinthető a főnök részéről a szolgálat azonnali felbontásának, ha a távozó segédet nyomban visszahivatta./ 539. A főnök helyettese által elkövetett becsületsértés is feljogosítja az alkalmazottat arra, hogy a szolgálatot felmondás nélkül elhagyhassa. (Curia 1906. február 22. 448/905. sz.) 540. Oly más munkakör megjelölése, mely az alkalmazott előbbeni munkakörének egyáltalán meg nem felel, törvényes ok a szolgálatnak felmondás nélküli elhagyására. (Curia 1906. február 20. 170/905. sz.) 541. Az a segéd, aki állásáról jogos ok nélkül lemond, a felmondási időre járó illetményeit nem követelheti. A kir. ítélőtábla: Felperes keresetét arra alapítja, hogy a társaság ügyészével egyik igazgatósági ülésen felmerült szóváltás miatt kénytelen volt lemondását bejelenteni és igy szerinte köteles neki alperes az egy évi felmondási időre járó s összesen 10.200 koronát kitevő járandóságából a még ki nem szolgáltatott 6ft75 koronát megfizetni. Felperes a keresetben előadottak kiegészitésekép későbbi perirataiban azt hozta fel, hogy az 1903. november hó folyamán tartott egyik igazgatósági ülésen az intézet ügyésze felperesnek azt mondotta: „Önnek kutya kötelessége az iratokat utánam vinni" s ezzel a nyilatkozatával becsületében súlyosan megsértette, a társaság igazgatóságá-