Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)
126 Kereskedelmi törvény 57. §. ben kifejtett hasznos tevékenységnek ellenértékéül szolgál, amelyet, mint a szokásos ajándékkal egy tekintet alá esőt, a szolgálatadó főnök kikötése folytán köteles kiszolgáltatni annak az alkalmazottnak, aki a jutalom esedékessége idején tényleg szolgálatiban van, mert felperesnek tényleges szolgálata az alperesnél már 1906. május hó 9-én megszűnt s igy a jutalom Mérdemeléséhez tevékenységével hozzá nem járult s mert magában véve az /a Ikörülmény, hogy a jutalomdíj esedékessége idején a felmondás időtartama, még folyt, a jutalomdij követelhetésére alapot nem nyújt. C: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Fizetésemelkedés czimén felperes azért nem követelhet semmit, mert a felmondási időre járó illetmények megállapításánál irányadó csak az a fizetés lehet, amit a felperes a felmondás időpontjában már tényleg élvezett és nem az a magasabb fizetés, amit esetleg inkább igényelhetett volna. A felmondás időpontjában (1906. február 23-án) felperest csak 500 K havi fizetés illette meg. Az általa 1906. évi július hó 1. napjától esetleg igényelhető fizetésemelés tehát a felmondási időre járó illetményei megállapításánál figyelembe vehető nem volt. A másodbiróság Ítéletének egyéb részeit pedig a Curia a benne felhozott és felhívott indokok alapján hagyta helyben. (1908. szept. 10. 44. sz.) Azonos C. 457/910. 476. Részvénytársasági igazgató felmondási ideje nem három hónap, hanem egy év. Bpesli T.: Felp. 1896. óta igazgatói minőségben 12.500 K fizetésből és remuneráczióból álló évi javadalmazással az alp. részvénytársaság szolgálatában állott. Alp. 1906. január 12-én felp.-nek három hónapra felmondott, illetve a három havi felmondási időre eső járandóság felajánlása mellett felp.-t szolgálatából elbocsátotta, felp. azonban nem fogadta el a három havi felmondást és az ezen időre eső illetményeit, hanem egy évi felmondási időt igényelt és egy évi járandóságainaik kiadását követeli. Részvénytársasági igazgatónak felmondási ideje nem három hónap, hanem egy óv, mert a részvénytársasági igazgató állásánál fogva nem kisegítő, hanem intéző hatáskörrel Ibir, s igy állása nem esik a segéd tekintete alá. Felp. tehát egy évi felmondáshoz jogosan tart igényt, s miután alp. őt szolgálatából elbocsátotta, jogosan követeli tőle az egy évi felmondási időre eső járandóságainak összegét. Nem befolyásolhatja felp. követelésének megítélését sem az a kérdés, hogy felp. az egy évi felmondási idő alatt kapott-e másutt alkalmazást, sem az, hogy az elsőbirósági Ítélet meghozataláig az egy évi határidő még le nem járt; mert a szolgálatból elbocsátott alkalmazottnak a felmondási időre járó illetményeihez való törvényes igénye független attól, hogy elbocsátása ntán kap-e másutt alkalmazást, a szolgálatadó pedig elbocsátott alkalmazottjának a felmondási időre járó illetményeit egyszerre, már a kilépés előtt tartozik megfizetni. C.: A másodbiróság Ítéletét indokaiból hh. (1908. május 22.
