Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

120 Kereskedelmi törvény 55. §. gálát tartama alatt használatra jogosult felp. nevére állíttatott ki a szolgálatadó „K. M. és társa" czég a felebbezési bíróság ítéletében helyesen kifejtettek értelmében (hogy a felp.-t a bérletjegynek csak használati joga és e jog is csak addig illette meg, míg a K. M. és társa czég tényleges szolgálatában áll) az ő tulajdonának tekintendő bérleti jegy felett szabadon rendelkezhetett, s midőn a nevezett czég rendelkezése folytán alp a 3*/. alatti miniszteri rendelet határozmányára való figyelemmel is a felp., mint üzleti alkalmazott nevére kiállított bérleti jegy érvénytelenitésével azt felp. más alkalmazottjának nevére átirta, jogszerűen járt el. (1901. január 10. 1900. II. G. 109. sz.) 458. A vállalati meghatalmazott, akinek fix fizetésen felül a jövedelem bizonyos százaléka köteleztetett, főnökétől számadást követelhet. C: Felperes nem volt alperes egyszerű segédje, hanem vállalati meghatalmazottja s mint ilyen jogosítva volt alperes távoliétében ennek képviseletében intézkedni, rendelkezéseket tenni és utasításokat adni a személyzetnek; minthogy továbbá ugyanazon alkalommal alperes maga is beismerte, hogy felperes keresetének az elbírálása számadási perutra tartozik; s minthogy végül alperes azt, hogy a vállalati bevételekről és kiadásokról a számadásokat ő vezette, a jelen per során nem tagadta: ugyanazért alperes számadási kötelezettségét megállapítani és még azért, mert alperes a felperes által neki kínált főesküt sem el nem fogadván, sem vissza nem kínálván, bizonyítottnak tekintendő, hogy a felperes és alperes között társas viszony is létesült, melynél fogva felperes az alperesnek építési vállalataihoz munkájával járult s azért alperes a felperes részére a havi 80 forint fix fizetésen felül a vállalatoknál elérendő tiszta jövedelemből 10 százalék jutalékot is kötelezett; e viszonyból folyólag tehát felperes jogosítva van alperestől, ki a vállalatok bevételeit és kiadásait kezelte, a számadás előterjesztését jkövetelni, antíáll inkább, meri azon kérdés, vájjon a vállalatok eredményeztek-e tiszta jövedelmet és mennyit, s hogy esetleg a 10 százalék jutalék fejében mi illeti a felperest? csakis a számadás alapján állapitható meg. (1895. június 5. 8812/1904. szj 459. A főnök a provisióra alkalmazottnak nem tartozik számadással. C: Felperes és alperes akként állapodtak meg, hogy a felperes tényleges közben jöttével eladott áruk ára után bizonyos jutalékot kap. Felperes ezen jutalékra nézve kéri alperest számadásra kötelezni. Minthogy ezek szerint felperes az alperesnek kereskedelmi alkalmazottja volt, s felperes mindazon eladási ügyletekről s azok mérvéről, melyek az ő tényleges közben jötté vei köttettek és melyek után alperestől közbenjárási dijat követelhet, tudomással birt s tudomással birnia kellett; s minthogy ekként felperes és alperes között oly jogviszony,