Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. III. kötet. (Budapest, 1911)

Kereskedelmi törvény 54. 109 423. Az ipari vállalkozó és alkalmazottja közt létrejött és az alkalmazottat az alkalmaztatás megszűnte utáni időre ipari tevékenységében korlátozó megállapodás érvénytelen, ha a korlátozás tartamánál vagy terjedelménél fogva az alkalmazott boldogulását méltánytalanul és jelentékenyen megneheziti. Hatálytalan ennélfogva az a megállapodás, mely szerint az alkalmazott a szolgálati viszonynak az ő részéről történt felbontása esetén 30.000 márka kötbér terhével eltiltatott attól, hogy a szerződéses viszony megszűntétől számított három éven belül bármilyen minőségben olyan czég szolgálatába lépjen, mely az alkalmazó czég által készitett gyártmányok bármelyikének előállításával fogalkozik. C: Az iparszabadság védelmét czélzó, kényszerítő jellegű hazai jogszabályok a hazai bíróság által a döntés alá kerülő minden egyes esetben alkalmazandók, tekintet nélkül arra, hogy annak a külföldi államnak a joga, amelynek területén az elbírálandó jogügylet létrejött, hasonló jogszabályt tartalmaz-e, vagy sem. Ezek szerint a felek között létrejött A) a. szolgálati szerződés vitás kikötésének elbírálásánál nem mellőzhető a törvénykezési gyakorlatunkban elismert az a jogszabály, amely szerint az ipari vállalkozó és alkalmazottja között létrejött és az alkalmazottat az alkalmaztatás megszűnte utáni időre ipari tevékenységében korlátozó megállapodás érvénytelen, ha a korláozás tartamánál vagy terjedelménél fogva az alkalmazott boldogulását jelentékenyen megnehezíti. Ez az álláspont nem zárná ugyan ki a német jognak a peres felek között fennállott szolgálati szerződésre való alkalmazását abban az esetben, ha ez a külföldi jog az iparszabadság védelmére még hathatósabb, az alperesre, mint ipari alkalmazottra még kedvezőbb rendelkezést tartalmazna, mert a felperes, mint németországi részvénytársaság, s az alperes, mint német alattvaló, a Németország területén fennállott jogviszonyuk szabályozásánál nyilván a német jogot vették alapul. Minthogy azonban a német keresk. törvénykönyvet életbeléptető törvény (Einführungsgesetz) zum Handelsgesetzbuche von 10. Mai 1897.) 9: czikkének II. pontja által a német iparrendszabály (Gewerbe-Ordnung) 133. §-ának f) pontjaként megalkotott s o.z alperes által elleniratban helyesen idézett jogszabály tartalma hazai szokásjogunk fentebb jelzett rendelkezésével lényegileg teljesen megegyezik, annálfogva valamely különleges külföldi jogszabály alkalmazhatásánák a kérdése ezúttal fenn nem forog. Ennek előrebocsátásával a Guria ugy találja, hogy az A) alatti szolgálati szerződés 4. pontjában foglalt az a korlátozás, amely szerint az alperes a szolgálati viszonynak az ő részéről történt felbontása esetén 30.000 márka kötbér terhével eltiltatott attól, hogy a szerződéses viszony megszűnésétől számított három éven belül bármilyen czég szolgálatába lépjen, mely a felperes által készitett gyártmányok bármelyikének előállításával foglalkozik, joghatálylyal nem bir, mert a fent idézett tiltó jogszabályba ütközik.