Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 89 Iekmények idejében fizetéseit már megszüntette. (Curia 1910 jun. 9. 456/910. v. sz. a. IV. p. t.) A kereskedő, a ki bolti üzletét az egész áruraktárral és felsze­relvényekkel hitelezőjének kézi zálogul átadja és megengedi, hogy hitele­zője az árukat, a mennyiben ő 8 nap alatt tartozását ki nem fizeti, el­adhassa, s követelése apasztására fordithassa, fizetéseit ezen megállapo­dásakor már megszüntetettnek tekintendő. (Curia 1902 február 27-én 1583/1901. sz. a.) Abból a tényből, hogy a megtámadott jogcselekmények megtör­ténte előtt és közben a közadós ellen mások javára végrehajtások töme­gesen foganatosíttattak és ezt a közadós fizetés helyett eltűrte, követ­keztetendő az, hogy a megtámadott jogcselekmények megtörténte ide­jében a közadós a fizetéseket már megszüntette. (Curia 1906 febr. 21. I. G. 497/905. sz. Hasonló 6253/87., 1071/90.) Több váltó alapján gyors egymásutánban számos biztosítási végrehajtás jegyeztetvén elő a közadós ingatlanaira a megtámadott zá­logjogi bekebelezés előtt; bizonyítottnak tekintendő, hogy a közadós fizetéseit ekkor már beszüntette és erről a zálogjogot szerző a telekkönyv betekintése által tudomást szerzett A m. kir. Curia: A keresetlevélhez B. '/. alatt csatolt telek­jegyzőkönyvi kivonatból kitűnik, hogy az alperes által 1900 ja­nuár 25-én tényleg megszerzett zálogjogi bekebelezést megelőzően és pedig 1899 deczember 18-dik napjától kezdődően 1900 január 25-ik napjáig a közadós ingatlanaira számos zálogjogi bekebele­zés történt, a mennyiben 1899 deczember 18-án kielégítési végre­hajtási zálogjog kebeleztetett be, ezt követően pedig a megtáma­dott zálogjog megszerzésének időpontjáig (1900 január 25-éig) beperesitett váltók alapján gyors egymásutánban számos biztosi­tási végrehajtás jegyeztetett elő. A telekkönyv tartalmából felis­merhető ezekből a tényekből pedig alaposan következtethető, hogy a volt kereskedő közadós a megtámadott zálogjogi bekebelezés előtt fizetéseit már megszüntette és bizonyítottnak tartandó az is, hogy a közadós fizetéseinek megszüntetéséről a zálogjogot szer­zett alperes a telekkönyv betekintése által tudomást szerzett. Mint­hogy pedig a közadósnak az emiitett közkereseti társaságból 1899 deczember 10-én történt kilépésétől, illetőleg tagsági minőségének 1899 deczember 18-dik napján történt törlésétől számitva az el­lene 1900 április hó 19-ik napján 'elrendelt csődnyitásig a Cs. T. 241. §-ában emiitett egy esztendő még el nem telt, de a megtáma­dott jogcselekmény keletkezésétől (1900 január 25-től) ^ csődnyi-

Next

/
Thumbnails
Contents