Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 79 mében, azon az alapon támadja meg az alperes javára foganatosított biztosítási végrehajtást, mert ... V. Lajos mint bejegyzett kereskedő olyannak tekintendő, aki fizetéseit megszüntette akkor, midőn az ellene kieszközölt végrehajtás foganatosítása alkalmával a hitelező követelését nem biztosította és illetve ki nem elégítette .. Tekintve azonban, hogy a fizetések megszüntetése és az arról való tudomás megtámadás alapjául csakis akkor szolgálhat, ha a közadós kereskedő volt . . . ellenben nem kereskedő közadós ellen foganatosított végrehajtás a Cs. T. 27. §. 2. pontja alapján sikerrel csak abban az esetben támadható meg, ha a végrehajtás foganatosításakor a közadós ellen a csődkérvény már beadatott és erről a biztosítást vagy kielégítést nyert hitelező ugyanakkor tudomással birt; minthogy az alperes tagadásával szemben felperes nem mutatta ki V. Lajos kereskedői minőségét, mert az a körülmény egymagában véve, hogy ... V. Lajos az egyéni czégek jegyzékébe bevezettetett, még nem bizonyítja azt, hogy V. Lajos, a K. T. 3. §-ának meghatározásához képest, saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg valóban foglalkozott; mert továbbá a 3. •/. alatti kivonatban V. Lajos nem kereskedőnek, hanem szénsavas vizteleptulajdonosnak van bejegyezve és mert a b) alatti végzés szerint is nem a Cs. T. 241. §-a értelmében a fizetések megszüntetése alapján, hanem a Cs. T. 84. §-a értelmében azon az alapon nyittatott V. Lajos ellen a csőd, mert tartozásai vagyonát meghaladták . . . végül mert tanuk bizonyították, hogy V. Lajos a szódagyárat el-, illetve haszonbérbe adta, szódavizgyártással, illetve elárusitásával soha nem foglalkozott. Ezeknél fogva a V. Lajos ellen alperes javára foganatosított végrehajtás azon az alapon, hogy a foganatosítás tűrése által fizetéseit megszüntette, a csődhitelezők irányában hatálytalannak ki nem mondható és minthogy a feleperes nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, hogy a megtámadott biztosítási végrehajtás foganatosításakor V. Lajos ellen a csődnyitási kérvény már beadatott volt, a megtámadási kereset törvényes alappal nem bir. A kir. Ítélőtábla: A K. T. 3. §-a értelmében kereskedőnek az tekintendő, aki kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik. Egymagából tehát abból, hogy V. Lajosnak, mint szénsavas vizteleptulajdonosnak a czége a megtámadott végrehajtás foganatosítása idejében a czégek jegyzékébe be volt vezetve, és hogy a szabadka-palicsi villamos vasút kiépítésére alakult nem kereskedelmi társaságnak egyik tagja volt: az a tény, hogy V. Lajos kereskedelmi ügyletekkel valóban éoglalkozott, meg nem állapitható. De különben is a szikvizgyártás egy jelentékeny vagyonú földbirtokosnál, mint amilyen V. Lajos a g) és h) alatt mellékelt telekjegyzőkönyvek szerint volt, oly mellékes foglalkozás, amely nem vonja maga után a kereskedelmi csődre megszabott szabályok al-