Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)
Csődtörvény 26—27. §. 63 az alperes csődtömeg hitelezőivel szemben hatálytalannak kimondását, bejelentvén egyszersmind, hogy az 1894 november 1. napján 17,407. sz. a. a nagykikindai törvényszékhez benyújtott keresetben erre vonatkozóan megtámadási jogot érvényesitett. A felebbezési biróság a jelen perben érvényesitett megtámadási kifogás érdemleges elbirálását mellőzve, alperest erre nézve a már folyamatban lévő per útjára utasitotta. Az alperes tömeggondnoknak elbirálás alá vett az a panasza, mely megtámadási kifogása elbírálásának mellőzésére vonatkozik, alaposnak találtatott, mert jelen peres ügy érdemi elbirálásánál első sorban az az ügydöntő kérdés, hogy alperes tömeggondnok kifogásképen jogos alt-e megtámadási jogát érvényesíteni továbbá, hogy a jelen perbeli kereset beadása után, de annak részére történt kézbesítése előtt a tömeggondnok részéről folyamatba tett külön megtámadási per akadályozza-e a töemggondnokot abban, hogy megtámadási jogát a jelen perben külön és kifogás alakjában érvényesíthesse; végül, hogy a megtámadás alapjául felhozottak olyanok-e, melyek a keresetileg érvényesíteni czélzott jogügyletnek a csőhitelezőkkel szemben való hatálytalanságát törvény szerint maguk után vonják-e? Minthogy az 1881: XVII. t.-cz. 26. §-a értelmében a jogcselekvények megtámadása akár kereset, akár kifogás alakjában érvényesíthető, s minthogy a külön kielégítéshez való jogosultság kérdésének elbírálása a megtámadott jogügylet hatályának elbírálását is feltételezi, a megtámadási kifogás pedig egyenesen a felperes kereseti követelésének jogosultsága ellen lévén intézve, annak mikénti eldöntésétől a kereseti jog megállapításának kérdése el nem választható: kétségtelen, hogy alperes tömeggondnok megtámadási jogának kifogás alapjában érvényesítése, tekintet nélkül arra, hogy a jelen keresetnek részére történt kézbesítése előtt külön megtámadási pert tett folyamatba, törvény szerint jogosult, s hogy a külön per folyamatba léte nem szolgálhat akadályul arra nézve, hogy a kifogás alakjában megtámadott jogügylet hatályossága vagy hatálytalan volta a kereset meg vagy meg nem Ítélése szempontjából elbiráltassék, még pedig a jelen perben annál is inkább, mert felperes az elbírálást kifejezetten nem is ellenezte, sőt a folyamatban lévő külön megtámadási per befejezéséig alperes részéről a jelen perbeli eljárásnak kért felfüggesztése ellen ő szólalt fel. (1896 február 21-én I. G. 222/1895. sz. a. 145/901., 105/902.) 114. Megtámadási jogot a csődhitelező abban a perben sem érvényesíthet, melyet a kifogásolt csődhitelező a csődtörvény 145. §-a értelmében a kifogásoló hitelező ellen itditott. A m. kir. Curia: Az 1881: XVII. t.-cz. 26. §. értelmében megtámadási jogot a tömeggondnok, vagy a választmány által kiren-