Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 26—27. §. kottnak Magyarországon ingatlanai nincsenek, ámde a Horvátországgal a tekintetben fennálló viszonosságnál fogva, amint a báni táblának B) alatt csatolt 25.647/1905. sz. végzéséből is kitűnik, a Horvátországban lakó H. K.-né ellen nyitott csőd hatálya és illetve a csődeljárás kiterjed a közadósnak bárhol található, tehát Magyaroszágon levő ingóságaira is. Ebből folyóan H. K.-né Magyarországon is vagyonbukottnak lévén tekintendő, jogcselekményei hatályosságának vagy hatálytalanságainak az elbírálására is az a biróság bir hatáskörrel, amelynek területén a megtámadott jogcselekmény teljesít letett. Nem vitás a felek közt, hogy a megtámadott jogcselekmény Zomborban jött létre s ekként, annak elbírálására a zombori kir. törvényszék hatáskörrel bir. Nem tesz különbséget az a körülmény, hogy a megtámadási per ingatlanra vonatkozó zálogjogi bekebelezés hatálytalanítására is irányul, mert a megtámadási kereset czélja végeredményben az elárverezett ingatlant helyettesíti, a követelést ingatlanná nem teszi. Szegedi T.: A másodbiróság az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. C: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. (1908 ápr. 10. 740/907. sz.)* 79. A más, ugyancsak illetékes biróság előtt beadott csődnyitási kérvény a csődtörvény 27. §. 3. pontja szempontjából figyelembe veendő akkor, ha a közadós utóbb maga kérte más biróságnál a csődnyitást. (Curia 1906 jan. 18. 324/905.) 80. Az a körülmény, hogy a kir. törvényszék, mint váltóbiróság elé tartozó megtámadási kereset ugyanezen kir. törvényszék polgári osztályánál adatott be, nem vonhatja maga után azt a következményt, hogy a kereset a birói hatáskör hiánya miatt elutasittassék, hanem csak azt eredményezheti, hogy a perben a kir. törvényszék, mint váltóbiróság járjon el. Az a kifogás, hogy a tömeggondnok a megtámodási per megindítására sem a csődbiróságtól, sem a csődválasztmánytól felhatalmazást nem kapott, a per érdemére tartozik. A kir. iiélöiábJa: A csődtörvény 26—27. §-ai alapján indított megtámadási keresetek illetőségére nézve a törvény intézkedést nem tartalmazván, az állandóan követett birói gyakorlat szerint a törvénykezési rendtartás általános szabályait kell irányadóul venni mert az 1868: LÍV. t.-cz. 35. §-a joghasonlatosságánái fogva olyan esetben, ha a megtámadási kereset bizonyítási vagy kielégítési végrehajtás elleni mely ily esetben a közadós jogcselekményét képezi, intéztetik, az azon törvényszék előtt indít* Lásd még a 75. §-nál közölt határozatokat.