Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

28 Csődtörvény 14. §. setévf 1 elutasíts ssék. (1899 február 28-án 97/1899. Azonos 1336/ 1893 és 428/1897. sz. a.) 49. Az 1886: VII. t.-cz. 21. §-a értelmében a hozomány átvételéről kiállított ily elismervény, ha az, mint a jelen esetben a házasság megkötése után 3 hónapon belül keletkezett, harmadik személyekkel szemben is bizonyítékot képez: ennélfogva alperest terhelte az A) alatti közokirat állítólagos valótlan tartalmának, jelesül a hozomány át .nem adásának a bizonyítása és nem megfordítva, a felperest a hozomány kiszolgáltatásának igazolása. (Curia 1906 január 30. 291/905. sz.) 50a. Az 1886: VII. t.-cz. 21. §-a csak arról az esetről intézkedvén, a mikor az illető fél hozomány iránti igényét egyedül okirattal kívánja bizonyítani, akkor, ha okirat nem létezik, a nő nincs elzárva attól, hogy férje csődtömege ellenében a hozománynak átvételét más bizonyítási eszközökkel is igazolhassa. A m. kir. Curia: A tömeggondnok a keresetben részletesen felsorolt összegnek a közadós által történt kézhezvételét nem vonta kétségbe, tagadta azonban, hogy az érintett összegek a felperes hozományát képezték. Minthogy azonban felperes részint Sz. L. tanú vallomásával, részint közadósnak az ellene felperes által folytatott válóperben s igy birósag előtc tett elismerésével, részint a valódiság tekintetében nem kifogásolt G. alatti okirattal azt, hogy a keresetben felsorolt összegek, mint a felperes hozományát képező összegek jutottak a közaios kezéhez, bizonyította, s minthogy tömeggondnoknak az 1886: VII. t.-cz. 21. §-ára alapitott az az érvelése, hogy a hozományi követelés bizonyítása csak közjegyzői okirat által történhetik, alappal nem bir, meit az érintett törvényczikk rendelkezése csak arról az esetrói intézkedik, midőn az illető fél a hozomány iránti igényét egyedül okirattal kivánja bizonyitani, ellenben akkor, ha mint a fennforgó esetben, okirat nem létezik, nem zárja ki az idézett törvény a hozomány átvételének bizonyitásánál az okiraton kivül más bizonyitási eszköznek alkalmazhatását: a másodbiróság Ítéletének a per érdemét tárgyazó részét az itt felhozott okokból a perköltséget tárgyazó részét pedig vonatkozó saját indoka alapján helyben kellett hagyni. (1901 február 21-én 1280/1900. 35/1897. sz. a.) 50b. A közadós neje közjegyzői okirattal igazolván, hogy a hozomány a közadós által átvétetett, igy a visszakövetelt hozománynak a közadós részére történt átadása is mindaddig, mig annak ellenkezőjét az alperes csődtömeg be nem bizonyítja, valónak tartandó.