Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

18 Csődtörvény 9. §. napokról" van szó és habár a törvénynek ily kivételes jellegű rendelkezéseinél inkább a megszorító magyarázat volna helyén; tekintve mégis, hogy a polgári per fogalma tágabb értelemben véve az abból felmerült végrehajtást is magában foglalja, a törvény szövege nem zárja ki azt a magyarázatot, hogy annak elintézése a végrehajtási eljárásban lejárt záros határidőkre is vonatkozik és tekintve, hogy a szóban forgó törvény rendelkezésének nyilván az a czélja, hogy a vagyonbukott által a csődnyitást közvetlenül megelőző napok zavarában elmulasztott jogvédelmet a tömeggondnok utólag pótolhassa és a törvény eme czéljával össze nem egyeztetheti'' az a feltevés, mintha a törvényhozó ezt a jogkedvezményt csakis a szoros értelemben vett perbeli határidőkre kivánta volna szorítani, elleuben a végrehajtási eljárás folyamán szabott záros határidőknek kivétel nélkül szabad folyást kivánt volna engedni, nem pedig azért, mert azok a tekintetek, melyek az idézett törvény rendelkezésének alapul szolgáltak, a végrehajtási eljárásban elmulasztott határidőknél még inkább előtérbe lépnek és tekintve, hogy a perbeli határidők elmulasztásával járó hátrányok különben is a legtöbb esetben igazolással vagy perujitással helyrehozhatók, holott a végrehajtási eljárásban a most emiitett jogorvoslatnak helye nincs és tekintve végre, hogy a végrehajtási törvény 34 §. második bekezdése értelmében a végrehajtási eljárás folyamán megengedett felfolyamodásokra nézve — a mennyiben ugyanaz a törvény külön intézkedést nem tartalmaz — az általános rendelkezések alkalmazandók: mindezekből következik, hogy elvileg nem lehet kizárva az, hogy a csődtemeggondnok a végrehajtási eljárásban is a csődnyitásig lejárt határidők helyett uj határidők kitűzését kérhesse, illetve, hogy a csődnyitásig még le nem járt határidők rá nézve a csödnyitás napjától számitassanak. Jóllehet ennek az elvnek a végrehajtási eljárás egyes intézkedéseinél, mint például: az ingatlanokra foganatositott és jogerőre emelkedett árverésnél, a vevő által időközben szerzett jogok miatt, vagy például: a kiutalási végzéseknél, a kifizetés bevégzett ténye után, érvényt szerezni nem lehet ez még nem állhat utjábnn annak, hogy az a kielégitési vagy biztosítási végrehajtást rendelő végzés elleni felfolyamodás blmulasztott határidejére, m?lyre nézve hasonló akadályok fenn nem forognak, megfelelően alkalmaztassák. (A kassai kir. Ítélőtábla 3. számú polgárjogi határozata.) 32/b. Nincsen ugyan kizárva, hogy végrehajtási eljárásban is alkalmaztassák az 1881. évi XVII. t.-cz. 9. §-ának az a rendelkezése, hogy az 1874- érí XXXV- t.-cz. 114. §-ában a kifogások beadására meghatározott és a csődnyitásig lejárt nyolez napi határidő helyett a tö-