Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

214 Csődtörvény 28. §. sének kérdésénél nem az a döntő, hogy a vételárt ki fizette ki, hanem az, hogy az előbbi tulajdonos a tulajdonjogot kire akarta átruházni és tényleg kire ruházta át. Jelen esetben nem is lévén vitás, hogy az eladó és a vevőként fellépett közadós és alperes akarata arra irányult, hogy a tulajdonjog egyenlő felerészben a közadósra és nejére ruháztassék át és ez telekkönyvileg meg is történvén, az utóbbiak mind a ketten egyenlő arányban szereztek tulajdonjogot, tekintet nélkül arra, hogy a vételár melyikök pénzéből került. A közadós tehát valóságos tulajdonos volt és midőn jutalékát ajándékozási szerződéssel feleségére ruházta át, azt hitelezői elől vonta el, holott nyilvánvaló, hogy nagyobb a hitele annak a vevőnek, akinek ingatlan vagyona van, mint akinek nincs. Az ajándékozást a csődhitelezők a csődtörvény 28. §-ának 3. pontja értelmében megtámadni jogositva vannak, amennyiben a csődnyitást megelőzőleg két éven belül történt. Ez az eset pedig itt fenforog; mert az ajándékozási szerződés 1906 márczius 21-én kelt, a csődöt pedig az eljáró kir. törvényszék a csatolt csődnyitási iratok szerint ugyanabban az évben június hó 9-én rendelte el a közadós ellen. A felperes megtámadási keresetének tehát lényegileg helyt kellett adni. De nem lehetett az alperest az ajándékozási szerződés* alapján bekebelezett tulajdonjoga törlésének tűrésére kötelezni, mert az ajándékozás az abban résztvett felek között érvényes, csakhogy a csődhitelezők irányában hatálytalan, minélfogva ezek a közadós által elajándékozott ingatlanokat az alperes tulajdonjogára való tekintet nélkül saját kielégítésükre fordíthassák. (Gsődt. 26. §.) (M. kir. Guria 257/1909. sz. — 1909 május 18.) Azonos C. 76/90. A hozománynak kiadása a Cs. T. 28. §. 3. pontja alapján megtámadható, ha az ez iránti szerződés a csődeljárás elrendelését megelőző két éven belül jött létre. Debreczeni T.: A csődtörvény 28-ik §-a 3-ik pontjában foglalt rendelkezésnek az a czélja, hogy a nő követelésével szemben a férjnek egyoldalú kedvezése megakadályoztassék. Ilyen kedvezésről ennek a szakasznak értelmében csak akkor nem lehet szó, ha a biztositás vagy viszszaadás törvényen, vagy két évet megelőzően keletkezett szerződési viszonyon alapszik, vagy ha a házasság két éven belül jött csak létre, legalább a biztositás és visszaadás kötelezettsége a házasságkötéskor s a hozomány egyidejüleges átvétele és átadása alkalmával létrejött szersződéses viszonyon alapul. Minthogy azonban a házasság a felek egyező előadása szerint ez idő szerint is fennáll és igy törvénynél fogva, a hozomány kiadását teljesiteni a közadós nem volt köteles, minthogy a keresetben A :/. alatt mellékelt szerződés, amelyben a hozomány kia-