Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 28. §. 211 tének alapjául kifejezetten a Cs. T. 28. §. 2. pontjára és 29. §-ára hivatkozik. A 28. §. 2. pontja alapján azonban a keresetnek hely nem adható, mert bár felperes az alperesnek kinált főesküvel bizonyítani kivánta is azt, hogy alperes a követelésének alapjául szolgáló váltót a közadóstól nem az abban kitett kelet napján, hanem később és pedig a csődnyitást megelőző két éven belül kapta, hogy tehát a megtámadott ügylet az emiitett két éven belül keletkezett, de arra nézve, hogy ezen ügylet megkötése által a csődhitelezők megkárosittattak, felperes — a kit e részben alperes tagadásával és az ellenirat végén tett azzal a kifejezett kijelentésével szemben, hogy a közadós tőle a pénzt vagyis a váltóösszeget kölcsönvette — a bizonyítás terhelt, éppen semmi bizonyitékot nem szolgáltatott. A csődhitelezőknek az ügylet megkötése által való megkárositása ugyanis csak abban az esetben forogna fenn, ha a váltóért alperes a közadósnak megfelelő ellenértéket nem adott volna s ekként a váltó értéke a közadósnak a csődhitelezők kielégitésére szolgáló vagyonából minden ellenszolgáltatás nélkül el vonatnék, erre nézve azonban felperes a bizony itást meg sem kisérlette, sőt ezt a perben még csak fel sem hozta, hanem a hitelezők megkárositásának perbeli előadása szerint csupán azt tekinti, hogy az alperes követelésére eső hányad a többi hitelezők elől elvonatik, ez azonban magában véve és a mennyiben a közadós az alperestől a váltóért megfelelő ellenértéket kapott, nem képezi a hitelezőknek az ügylet megkötése által előidézett megkárosítását. De nem adható hely felperes keresetének a Cs. T. 29. §-a alapján sem, mert tekintettel arra, hogy az ügyletnek színlelt volta nem bizonyittatott, nem forog fenn éppen semmi adat arra nézve, hogy az ügylet az alperes tudtával a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal köttetett. (Guria 1899 november 3-án 4039/1899. sz. a.) Az a körülmény, hogy a közadós leánya a esődnyitás olött elhalt, nem szünteti meg azt a rokonsági viszonyt, mely közte cs veje közt fennállott a csődtörvény 28. §-a szempontjából. (Curia 1898 január 13-án 4736/1897. sz. a.) Azt, hogy a megtámadás tárgyává tett szerződés megkötése által a hitelezők megkárosittattak, a tömeggondnok tartozik bizonyitani. A esődtörvény 28. §. 2. pontjának rendelkezése szerint azon terhes szerződések, melyeket a közadós a csődnyitást megelőző két éven belül a vele rokonsági viszonyban álló egyénekkel köt, csak akkor támadhatók meg, ha a csődhitelezők azoknak megkötése által károsittatik meg. Az pedig, hogy megtámadás tárgyává tett szerződésnek megkötése által a csődhitelezők megkárosittattak, a felperes csődtömeggondnok, ki meg14* ~