Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

188 Csődtörvény 28. §. nemcsak nincs kilátás arra nézve, hogy a férjeért elvállalt kötelezettség fejében megtérítést nyerne, sőt a fennforgó körülmények mellett arra lehet következtetni, hogy a szolgáltatott érték megtérítése czélba sem lett véve, e szerint pedig a megtámadott jogügylet visszteher nélkül kötöttnek lévén tekintendő, az a csődtörvény 28. §-a 1. pontja alapján volt hatálytalannak kimondandó, s ennek folyamányaként aztán annak alapján szerzett jelzálogi bekebelezések is hatálytalanitandók voltak, stb. (1900 október 3-án 2504/ 1900. polg. sz. a.) Az életbiztosítási összeg minden körülmények közt a kedvezményezett és nem a biztosított vagyonához tartozván és a biztosított adósságai miatt a végrehajtási törvény 66. §-a alapján végrehajtás alá vonható nem lévén: arra a csőd hatálya ki nem terjed s igy az életbiztosítási szerződés kedvezményezettje ellen megtámadási per sem a csődtörvény 28. §-a, sem a 29. §-a alapján sikerrel meg nem indítható. A székelyudvarhelyi kir. törvényszék: Felperes a csődtörvény 28. §-ának 1. pontja s a 29. §. alapján a néh. dr. Cs. I. által az Első magyar általános biztosító-társasággal kötött életbiztosítási ügyletet, mely szerint a 4000 K biztosítási összeg kedvezményezettjeként alperes van megnevezve, azon a czimen támadta meg, hogv ezen életbiztosítás néh. dr. Gs. J.-nek csak olyan visszteher nélküli ügylete, mely az alperes részéről is a hitelezők megkárosítását czélozta. Néh. dr. Gs. J. az Első magyar biztosító társasággal még életben 4000 K erejéig életbiztosítási ügyletet kötött s kedvezményezettként előbb J. D.-nét és törvényes örököseit, később kizárólag unokatestvérét, az alperest nevezte meg. A kereset el volt utasítandó, mert a megtámadási keresetek közös előföltétele, a hitelezők megkárosítása nem forog fenn, mert figyelemmel az 1881: LX. t.-cz. 66. §-ára, a megtámadott jogügylet által biztosított 400 K végrehajtás alá nem vonható s igy arra a csődnyitás joghatálya nem terjed ki s a csődvagyont csak akkor képezné, ha kedvezményezett nem volna megnevezve, vagy ilyennek a vagyonbukott biztosító önmagát jelölte volna ki. De ettől eltekintve sincs alapja a keresetnek, mert felneres meg sem kísérletté bizonyítani, hogy alperesnek kedvezményezettként való kijelölése visszteher nélkül történt, holott a bizonyítási kötelezettség őt terhelte. Minthogy a megtámadási kereset csak a sérelmes jogcselekmény hatálytalanítására irányulhat s igy annak valamely tulajdonjog megállapítása nem lehet tárgya, az arra nézve megajánlott bizonyítás is felesleges, hogy alperes a 400 K biztosítási öszszeget a felperes rendelkezésére bocsátani igérte. A marosvásárhelyi kir- tábla: Az elsőbiróság Ítéletét hely-