Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

184 Csődtörvény 27. §. nem támadható és igy az eme végrehajtási zálogjog érvényesitésekép elárverezett ingókból és letiltott követelésekből befolyt kereseti összegek alperest illetik. A kir. ítélőtábla: A csődtörvény 27. §-a végbekezdésének helyes értelme az, hogy a csőd megnyitottnak, ugy a közadós, mint harmadik személyekkel szemben nem a csődnyitó végzés kelte napján, hanem akkor tekintendő, amikor az a csődbíróság hirdetési tábláján kifüggesztve hatályba lépett és köztudomásra hozatott, az adott esetben pedig a megtámadott végrehajtási jogcselekmény a csődhirdetmény kifüggesztését több mint 6 hónappal megelőzőleg foganatositván, felperes azt azon az alapon, hogy alperesnek a közadós fizetéseinek megszüntetéséről a megtámadott jogcselekmény foganatosításakor tudomása volt, meg nem támadhatja, egyéb alapon pedig meg nem támadta, sőt kifejezetten kijelentette, hogy a végrehajtás alapügyletét képező kötelezvényt megtámadni nem kivánja. A m. kir. Curia: Indokaiból helybenhagyta. (1903 április 15-én 472/1903. sz. a.) A csődtörvény 27. §. utolsó bekezdésében említett hat havi határidő megállapításánál nem a csődnyitási kérvény beadásának ideje, hanem kizárólag1 és csakis a csődnyitás időpontja az irányadó. (Curia 1903 november 20-án 8526/1902. sz. a.) A csődtörvény 27. §-ának 3. pontja nem értelmezhető máskép, mint csak ugy, hogy oly esetben, a midőn a korábban benyújtott csődnyitási kérvény csak azért nem vezethetett a csőd megnyitására, mert a csőd egy más hitelezőnek, esetleg magának a közadósnak később benyújtott kérvényére elrendeltetett, a válságos időszakok kiszámításánál már a korábbi csődkérvény benyújtásának időpontja az irányadó, a fenforgó esetben annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a megtámadott biztosítás alperes által a csődtörvény 27. §-a o) pontjában meghatározott válságos időben szereztetett-e, az 1900 január 7-én érkezett csődnyitási kérvény idejét kell irányadóul elfogadni. Ha pedig ez igy áll, alperessel szemben a megtámadási jog már az imént jelzett kérvényre nézve való tekintettel érvényesül, mivel alperes arra nézve, hogy az 1900 január 7-én iktatott csődkérvény benyújtásáról tudomása nem volt, nemcsak mi bizonyítékot sem szolgáltatott, de a pernek nem vitás adatai által éppen az nyert bizonyítást, hogy ő zálogjogának előjegyzése tárgyában a telekkönyvi hatósághoz intézett kérvényének benyújtásakor a szóban forgó körülményről igenis tudott. (Curia 1903 április 23-án 12/1903. sz. a.)