Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

10 Csődtörvény 3. §. gesen felelősek. A felperes keresete tehát lényegileg azt czélozza, hogy állapittassék meg, miszerint az alperesek és a csődbejutott czég között oly jogviszony állott fenn, melyből folyólag az alperesek a K. T. 81—89. §-ai értelmében a csődbe jutott czég tartozásaiért a nevezett czég hitelezőinek, tehát a csődhitelezőknek vagyoni felelősséggel tartoznak. Valamely jogviszony megállapítása iránti keresetnek csak akkor van helye, ha ez a megállapítás a felperes jogviszonyainak biztosítására az alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. A felperes kereseti kérelméből kétségtelen, hogy annak megállapítása, hogy az alperesek a közadós czég tagjai, a közadós czég hitelezői, tehát a csődhitelezők jogviszonyainak a biztosítására lehetne szükséges, mert az alperesek czégtagi minőségének megállapításából következnék az alpereseknek a K. T. fentidézett szakaszain alapuló az a kötelezettsége, hogy a hitelezőknek a vagyonbukott czég irányában fennálló követeléseiéit egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősek. A felperes keresete e szerint, miután az nem czélozza sem azt, hogy az alperesek felelőssége a csődtömeggel szemben állapittassék meg, sem pedig azt, hogy vagyonuk a csődtömegbe vonassék, sem pedig azt, hogy az alperesek valamely czégvagyonnak tekinthető vagyontárgyaknak a csődtömeg részére leendő kiadására köteleztessenek, — nem a vagyonbukottl L. & S közadós czég csődtömege, hanem aannak hitelezői érdekében indittatott meg. A hitelezők érdekét szolgáló ilyen keresetnek a megindítására a csődtömeggondnok nem bír jogosultsággal; a csődtörvény 3. és 100. §-ainak rendelkezéséből ugyanis nyilvánvaló, hogy a csődtömeggondnokot a képviseleti jog csupán a tömeghez tartozó vagyon tekintetében illeti meg, amely képviseleti joga alapján a csődtörvény 102. £--a értelmében harmadik személyek irányában is minden külön meghatalmazás nélkül feljogosítottnak tekintendő ugyan mindama jogcselekményekre és jogügyletre, melyek a csődvagyonra vonatkozóan megáliapitott ezzel a tisztével járnak, a törvényben igy megáliapitott képviseleti joga azonban nem enged okszerű következtetést arra, hogy a tömeggondnok a csődhitelezők érdekében felléphessen oly keresettel, mely közvetlenül csakis ezen hitelezők érdekeit szolgálja és amely ezen hitelezőknek a keresk. törvény 87—89. §-ain alapuló ama jogainak a gyakorlását czélozza, amely jogokat ezek a hitelezők is csak a csődön kivül érvényesíthetik. Minthogy a tömeggondnok által indított jelen per tehát annak a minden egyes hitelezőt a csődön kivül megillető személyes jogának a gyakorlását czélozza, hogy a kereseti jogalapon az alperesek csődbe nem vont vagyonából a csődtömeg ellen érvényesíthető követelésére nézve kielégítést szerezhessen — és minthogy a tömeggondnok sem a részére a csődtörvény 3., 100. és 102. §-aiban meghatározott általános, sem a csődtörvény más helyein