Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

152 Csődtörvény 27. §. Indokok: A másodbiróság Ítéletének a 7960 K tökere vonatkozó elutasító részét az elsőbiróság ítéletéből megfelelően átvett indokainál fogva annyival inkább helyben kellett hagyni, mert a Gs. T. 27. §. 3. pontjának az a rendelkezése, mely szerint megtámadható a közadós által a csődkérvény beadását megelőző 15 napon belül adott biztosítás, a követelés keletkezésével egyidejűleg adott biztosításra nem vonatkozik, nem pedig azért, mert az idézett törvénypont czélja nyilvánvalólag az, hogy a közadós ne részesítse egyik hitelezőjét a többiek megkárosításával oly kedvezményben, melyhez annak a cselekmény idejében joga nem volt. Már pedig nem lehet ilyen jogtalan kedvezményről szó akkor, midőn a hitelező az egyidejűleg adott kölcsönért zálogjogot köt ki és ezt a kikötéshez képest nyomban vagy utóbb megkapja, mert a közadósnak az a cselekménye, hogy kölcsönt vesz fel, habár ez a válságos időben történt, egymagáiban a többi hitelezőre nézve még károsítást nem képez. Másként áll azonban a dolog az A) alatti, biztosítási okirat kiállítását megelőző időkből keletkezett és még 8729 K-ban fennálló kölcsön biztosítására nézve, mert a Cs. T. 27. §-ának 3. pontja szerint megtámadhatók a közadósnak a csődkérvény beadását megelőző 15 napon belül keletkezett azon jogcselekményei, melyek által valamely hitelezőjének olyan biztosítást ad, melyhez annak általában vagy akkor még joga nem volt, ha csak olyan tényeket nem igazol, amelyekből jogszerűen következtehető, hogy neki a jogcselekmény idejekor a közadósnak a hitelezők kárositási szándékáról tudomása nem volt, ennélfogva alp.-nek állott kötelességében bizonyítani, hogy neki az A) alatti okirat keltekor a közadósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt. Az alp. által a perben e részben előadott és az előző bíróság ítéletében is részletesen felsorolt adatok azonban nem olyanok a maguk összeségükben sem, amelyekből minden kétséget kizáró módon meg volna állapitható, hogy alp. az A) a. okirat kelte idejében a közadós károsító szándékáról tudomással sem bírt, sőt a felsorolt adatok erejét lerontja az a bizonyított körülmény, hogy alp. az A) alatti biztosítási okirat kelte előtti időből származó és az A) alatti keltekor beismerten még le nem járt régebbi követeléseire is a felajánlott biztosítást elfogadta, továbbá, hogy a közadós kérelmére a régi váltókon elfogadóként szereplő késedelmes adósokat fizetésre fel nem szólította, hanem a felszólító leveleket a közadós kérelmével visszatartotta. (1906 okt 19 315. 1905. sz.) Azonos 887/1906; 1054/905; 3822/901; 4983/901*. Ha a közadós a szolgáltatás elfogadásakor a kötelezett ellenszolgáltatást, t. i. a fizetést azonnal teljesítette, akkor a felek közt nem létesül az a hitelezői viszony, amelyben a biztosítás vagy kielégítés elfogadása csödjogi szempontból ahhoz a korláthoz van kötve, hogy a hitelező