Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 127 A ni. kir. Curia: Helyesen fejtette ki a tábla indokolásában, hogy közadós L. Lipót az ingóságaira foganatositott kielégítési végrehajtás folytán fizetéseit megszüntettnek tekintendő és hogy alperes, ha előbb nem, a végrehajtás foganatositása által erről tudomást is szerzett; de éppen azért nemcsak az ingóságokra foganatosított végrehajtást, hanem a közadós ingatlanaira foganatositott végrehajtási zálogjogi bekebelezést is a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak kellett kimondani és erre nézve a másodbiróság Ítéletét megváltoztatni, még pedig annyival is inkábbb, mivel ha már a Cs. T. 27. §-a 2-ik pontja alapján a végrehajtási kényszer utján szerzett kielégítés, vagy biztosítás megtámadhatósága kimondatott, nem lehet az ingók ós ingatlanokra foganatositott végrehajtás között különbséget tenni egyedül azon okból, mert ingóságokra a kielégítés vagy biztosítás bizonyos eljárással, az ingatlanokra pedig a végrehajtási végzés telekkönyvi bejegyzése által történik, nem pedig azért, mert a Curia a másodbiróság által idézett határozataiban kimondván, hogy a Cs. T. 27. §-a 2. pontjának nem lehet azon értelmet tulajdonítani, mintha az által a végrehajtási kényszer utján szerzett biztosítás vagy kielégítés megtámadhatósága ki volna zárva, az ellenkező nézet ellenében csak azt hozta fel, hogy ha a Cs. T. 27. §-ának 2. pontja akként értelmeztetnék is, hogy csak a közadósnak jogcselekménye által nyert biztosítás vagy kielégítés támadható meg, még akkor sem lehetne a végrehajtás után nyert kielégítés vagy végrehajtás megtámadása kizártnak tekinthető: mert valamint a végrehajtásilag lefoglalt követelés átruházásánál a végrehajtást szenvedett cselekményét a végrehajtási eljárás helyettesíti, ugy a végrehajtásilag nyert kielégítés vagy biztositásnál a végrehajtást szenvedett kozadósnak jogcselekménye a végrehajtási eljárás által helyettesitettnek tekintendő, a Curia szerint tehát még a törvényszéknek ekkénti magyarázata mellett is az ingókra vezetett végrehajtásnál a végrehajtást szenvedett jogcselekvényét a foglalási eljárás, ingatlanokra vezetett végrehajtásnál pedig a végrehajtási zálogjog bejegyzését rendelő végzés helyettesíti. (1887 október 26-án 5567., 5568. és 5569— 1887. s* a. Állandó gyakorlat.) 4 csődtörvény 27. §. 2. pontja szerint megtámadható és a 26. §. szerint a csődhitelezőkkel szemben hatálytalan a közadósnak a csődnyitást hat hónappal nem megelőzőleg-, de a fizetések megszüntetése után keletkezett ama jogcselekménye, a mely által a másik fél biztosítást nyert, feltéve, hogy ennek a biztosítás elfogadásakor a fizetések megszüntetéséről tudomása volt s az ilyen esetben a hitelezőket károsító szándék egyenes fenforgása közömbös, valamint az is, hogy a másik félnek van-e a közadós ellen valódi és érvényes követelése. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési bíróság