Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 103 csődkérvény beadásának ideje és az arról való tudomás ténye jöhet tekintetbe, az pedig egyáltalán nem tesz különbséget, hogy az a csődkérvény, amelynek tudatában a hitelező a fizetést elfogadta, a csőd elrendelését nem eredményezte, hanem visszavonatott, — mivel a hitelezőkkel szemben a közadósnak mindazok a jogcselekményei hatálytalanok, amelyekkel a csődnyitást hat hónappal megelőző időn belül egyes hitelezőinek olyan időben nyújt kielégítést vagy biztosítást, amikor ellene csőduyitási eljárás van folyamatban. Minthogy pedig a fenforgó esetben a felebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a kérdésben forgó fizetés 1906. évi február hó 12. napján, tehát olyan időben teljesittetett, amikor a közadós ellen az alperes tudomása szerint is több hitelező kérelme folytán csődnyitási eljárás volt folyamatban, ez a jogcselekmény tehát a Cst. 27. §. második pontja alapján sikerrel megtámadható, ugyanazért az anyagi jogszabályoknak helyes alkalmazásával oldotta meg a felebbezési biróság a jogkérdést akként, hogy a közadós által az alperes részére teljesített fizetést a tömeggondnok keresete folytán a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak nyilvánította és az alperest a felvett összegnek és járulékainak, valamint a perköltségnek megfizetésérc kötelezte és pedig a fenforgó esetben annál is inkább, mivel a tényállás szerint a közadós ellen az alperes részére teljesitett fizetés időpontjától fogva a csőd elrendeléséig megszakítás nélkül csődnyitási eljárás volt folyamatban. (Debreczeni T. 1907 május 10. G. 43. sz.) 4. csődtörvény 27. §. 2. pontjában emiitett fizetésmegszüntetés alapján csak a kereskedő közadós jogcselekményei támadhatók meg; a fizetésképtelenség nem azonos fogalom a fizetés megszüntetésével. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési bíróság valónak fogadta el azt, hogy a közadós ellen a csődnyitási kérvény az 1901. évi május hó 4-én adatott be, és hogy alperes részére készpénzbeli követelése erejéig a biztosítási végrehajtás a közadós ellen az 1901. évi április hó 6-án foganatosíttatott, továbbá a felebbezési biróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közadós nem volt kereskedő és ezekre alapítottan a felebbezési biróság a biztosítási végrehajtás foganatosítását a csődtörvény 27. §. 2. pontjának felhívásával a csődhitelezőkkel szemben azért mondotta ki hatálytalannak, mert valónak fogadta el azt, hogy alperes a közadós fizetésképtelenségéről a biztosítási végrehajtás foganatosításakor tudomással birt. Ez az indokolás jogilag téves. A csődtörvény 27. §. 2. pontja szerint ugyanis megtámadhatók a közadósnak a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fize-