Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet. (Budapest, 1911)

Csődtörvény 27. §. 95 közömbös az, hogy előzőleg ellene még végrehajtás foganatosítása alkalmával tudomást szerzett. (Curia 1905 január 11. 1164/1904. sz. a.) Abból, hogy a zálogjog megszerzését megelőző s azt követő időben a közadós lejárt követeléseit kifizetni nem tudta, továbbá abból, hogy készpénz az esedékes tartozások kiegyenlítésére rendelkezésre nem állott, s hogy a hitelező a követelés lefizetésére halasztást adott, s végre abból, hogy a közadós a zálogjog előjegyzése után két nappal a banktól pénzszükségletének utalványozását kérte s ennek biztosítására saját követeléseit kötötte le: megállapittatott, hogy a közadós már az előjegyzési eszközlésekor fizetéseit megszüntette. (Curia 1905 november 8. 1110/1904. sz. a. Egyes lejárt követelés ki nem fizetésére 1467— 903.) A. közadós romlott anyagi viszonya, ha csak az egyszersmind külső jelek által felismerhetővé nem lesz, a fizetések megszüntetésének tényét meg nem állapítja, s éppen ezért a tanuknak egész általánosságban mozgó és nem külsőleg felismerhető tényekre, hanem egyéni véleményre alapított vallomásai ennek bizonyítására nem alkalmasak. A tanuknak egész általánosságban mozgó és nem külsőleg felismerhető tényekre, hanem egyéni véleményre alapitott vallomásai azonban a jelzett döntő körülményre nézve alkalmas bizonyítékul el nem fogadhatók, mert a fizetések megszüntetése, mint megtámadási alap csak oly külső jelekből állapitható meg, melyek a fizetések megszüntetésének tényét általában mindenki előtt felismerhetővé teszik, ennélfogva a közadós romlott anyagi viszonya, hacsak ez egyszersmind külső jelek által felismerhetővé nem lesz, a fizetések megszüntetésének tényét, tehát azt az alapot, melyen a közadós jogcselekményei a csődtörvény 27. §-ának 2. pontja értelmében megtámadhatók, meg nem alapitja. Nem fogadható el a jelzett körülményre nézve alkalmas bizonyítékul az alperesnek kinált főeskü sem, mert az alperes tagadásával szemben a felperes nem bizonyított oly tényeket, melyekből okszerű következtetés vonható volna arra nézve, hogy közadós a megtámadott jogcselekmények alapjául szolgáló kötelezvények keletkezése idejében fizetéseit már megszüntette volt; és mert ily körülmények közt a fizetések megszüntetésének tudomására vonatkozóan megkísérelt esküvel való bizonyítás helvét nem foglalhat. (Curia 1903 deczember 10. 477.) Azonos 2718/99.