Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Jognyilatkozatok értelmezése 79 nitás megállapításának pedig a jelen esetben már azért sem lehet helye, mert a tényállás szerint felperes bizonyítékot fel sem ajánlott abban az irányban, mintha a szerződés nem tartalmazná a felek egyező akaratát vagy hogy egyező akaratuk egy része a szerződésbe fel nem vétetett volna. (C. 1902. nov. 27. I. G. 315. sz.) 300. A jogügyletek nem helytelen elnevezésük, hanem valódi belső tartalmuk és jogi természetük szerint minősítem] ők és birálandók el. (C. 1902. okt. 12. 7497. sz.) 301. Nincs jogszabály, amely a birót tolmács igénybevételére kötelezné akkor is, ha az idegen nyelvet, melyen az okirat kiállíttatott, érti és birja és ha a felek az okiratban foglalt rendelkezéseket kimerítően megvitatva, bizonyságot adtak arról, hogy annak tartalmát ismerik; s mert minden homályos vagy kétes kifejezés, mely a díjszabásban előfordul, a vasút hátrányára értelmezendő, mely azt kibocsátotta. (Bpesti T. 1901 nov. 28. II. G. 94. sz.) 302. Minden alapot nélkülöz az alp.-eknek a felebbezési bíróság ítéletével szemben megtámadási okul felhozott az a sérelme, hogy az anyagi jog szerint a béiszerződések nem a szigorú jog (jus strictum), hanem a méltányosság és jóhiszeműség szempontjából birálandók el, mert hazai jogunk a kötelmeknek, illetve kereseteknek ilyetén megkülönböztetését nem ismeri. (C. 1895. ápr. 17. II. G. 5. sz.) 303. Színleges ügylet esetében a színleg kötött szerződésre vonatkozó megállapodások semmisek, de érvényesek a valóban létrejött ügyletre vonatkozó megállapodások. (C. 1898. szept. 22. 585. sz.) 304. A szabad akaratelhatározásnak kényszer utján való korlátozása nem forog fenn. Ugyanis felp. maga sem hozta fel megtámadási okul, hogy az ügylet megkötésére testi erőszak által kényszeríttetett volna; e nélkül pedig az akaratnyilvánítás kierőszakoltnak csak akkor tekinthető, ha arra a szerződő fél alapos félelem előidézése által jogtalanul kényszeríttetett. Ez utóbbi szempont alá azonban nem vonható egymagában az, hogy alp.-nek indító okul arra, hogy a három évi határidő letelte után kifizetendő 1500 frt hagyomány összeg teljes kiegyenlítéséül a jogosított, a határidő lefolyása előtt 1000 frtot elfogadott és magát teljesen kielégítettnek nyilatkoztatta ki — szorult anyagi helyzete szolgált. (Budapesti T. 1897. márcz. 2. I. G. 22. sz.)