Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Jognyilatkozatok értelmezése 71 vény 17. §-a alá eső ingatlant vagy vadaskertet képez, bányamüvek és munkásházak csakis attól egy km.-nyire állíthatók. Ez a korlátozás azonban nem nyújt elfogadható alapot az alperes javára bekebelezett telekkönyvi jognak eredeti érvénytelenség okából törlésére, mert valamely jogosítvány létrejöhet fennállhat akként is, hogy az hatályossá csak valamely idő eltelte után vagy valamely feltétel bekövetkezte esetén válik, ez a körülmény tehát sem magát a jogosítványt, sem a jognak telekkönyvi bekebelezését érvénytelenné nem teszi és mert a felperes jogelőde az alperesre átruházott jognak a telekkönyvi biztosítását, eltekintve a belsőségektől, minden korlátozás nélkül engedte meg. Még ha helyes volna is felperenek az az érvelése, hogy a bekerített vadaskert a belsőség fogalma alá tartozik, a keresetnek nem lehetne helyt adni, mivel a szerződő felek az 5-/. alatti 3. §-ában külön választották az ált. bányatörvény 17. §-ában felsorolt ingatlanokat és a vadaskertet, felperes pedig még csak valószínűvé sem tette azt, hogy a szerződő felek, elértve a 3. §. szóhasználatát a 15. §-ban a belsőség kifejezés alatt a vadaskertet is akarták érteni. (1910. jan. 18. 3899. sz.) Jognyilatkozatok értelmezése. A szerződéskötés hiányai. (Tervezet 980—995. §-ai.) 263. Ha az eladó a szerződés nem teljesítéséből őt megillető jogok közül egyiket választotta, ennek folytán nem térhet vissza többé ezúttal a már feladott ama másik jogához, mely a szerződés érvénytelenítésére vonatkozik, mert eladó kiemelt eljárásával azt az akaratát nyilvánította ki, hogy a mulasztás ellenére is a késedelemből eredő másik jogáról ezúttal lemond és a szerződést feltartja. (C. 1905. oki 5. 3905/1904.) 264. Valamely takarékpénztárnak ujabb alapszabályi intézkedései azokra a régi betétekre nézve, amelyek a régi alapszabályok érvényben léte alatt helyeztettek el, nem hatályosak, mert a takarékpénztár és a betevő között a szerződéses jogviszonyt a betétel idejében érvényes alapszabályok határozzák meg s egy későbbi alapszabálymódositásnak a már korábban szerzett jogok tekintetében jogfosztó vagy csorbító hatálya nem lehet. (C. 1905. május 23. 1047/1904. sz.) 265. Nincsen olyan jogszabály, hogy részletfizetés kikötése esetén, ha valamelyik részlet fizetése elmulasztatik, ez által a törvény erejénél fogva az adós a részletfizetés kedvezményét elveszti; ha a szerződő felek akarata erre irányul, ezt mindig külön egyező