Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

Feltétel és időhatározás 69 elvont hasznát az atyja örököseitől követelhesse. (C. 1901. febr. 6. 2612/1900.) 255. Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, hogy a válóperbeli keresetnek illetéktelenség miatt történt elutasítása következtében alp. végrehajtási joga megszűnt, mert a közjegyzői okiratban foglalt az a rendelkezés, hogy felp. az évi 5000 frt tartásdijat a válókereset beadásától a jogerős ítélet hozataláig fizetni tartozik, a követelés érvényesitlietésére nézve föltételt, az esedékességre nézve pedig időpontot jelent. Ez a feltétel és időpont beállott, mihelyt alp. a válókeresetet beadta, az a körülmény pedig, hogy a tsz. a keresetet illetékesség hiányából elutasította, a már előzően beállott feltételt és esedékességet be nem következettnek nem teszi, alp.-nek végrehajtási jogát meg nem szünteti, hanem csak azzal a hatálylyal bírhatna, hogy az illetéktelenségét kimondó határozat keltének időpontjától kezdve — válóper nem lévén folyamatban — alp. tartási dijat követelni nem lenne jogosítva. (C. I. G. 315/1902. sz.) 256. Jogszabály az, hogy feltételes haladék adása esetében, ha az adós a maga részéről elvállalt feltételt teljesítette vagy teljesíteni kész, ellenben a hitelező e feltétel teljesítését megakadályozza azzal, hogy a maga részéről elvállalt és elsősorban teljesítendő feltétel teljesítését megtagadja, ugy a haladék feltétlenül megadottnak tekintendő. (C. 1899. aug. 30. G. 218. sz.) 257. Az, hogy alp. a fizetést csak körülményeihez képest és lehetőség szerint kötelezte, nem elégséges ok arra, hogy a fizetés alól bizonytalan időre felmentessék, mivel ily esetben a bíró határozza meg a fizetési időt. (C. 1902. nov. 12. 174. sz.) 258. Joghatálylyal bír az a kikötés, hogy felperes haszonbérlőn kivül Felső-Répáson az italmérést más nem gyakorolhatja. A szerződő feleknek fentebb megjelölt szóbeli megállapodása azonban nem szerződésbeli bontó feltételt* létesít, amint ezt felp.-ek vitatták, hanem a szerződés tárgyának a meghatározására vonatkozik. Mert a szerződő felek megállapodásukban nem egy bizonytalan körülményt jelöltek meg, melynek bekövetkeztével a szerződés megszűnik, hanem a haszonbérbe adott jognak oly terjedelmét határozták meg, hogy az italadó beszedési joggal együtt iár az a jog is, hogy az italmérést a haszonbérlőn kvül más nem gyakorolhatja. (C. 1898. jun. 30. I. G. 175. sz.) 259. Szegedi T.: Annak kikötése, hogy a fizetési kötelezettség a vádlottak elitélése esetére váilaltatik, sem a törvénybe, sem a