Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

A szerződések tárgya 57 216. A katonai óvadék a katonai házasságban élő felek és családja tagjai megélhetésének anyagi hiztositása, következőleg annak jövedelme is a házasság fennállásának tartama alatt csupán a szükségleteknek fedezésére szolgálhat. Minthogy pedig a felp. az által, li ogy a kereset beadását megelőző második évre az alperestől a kamatjövedelmet nyomban annak esedékessé válta után nem követelte, maga szolgáltatott tanúságot a mellett, hogy az időre a házasság anyagi biztosítására az óvadék jövedelmére szükség nem volt, most már utólag annak megfizetését alperestől nem követelheti. (C. 1896. máj. 8. I. G. 83.) 217. A törvénykezési gyakorlat által állandóan követett jogszabály, hogy az örökségről való oly lemondás, melynek czélja a kielégítési alapot a lemondó fél hitelezői elől elvonni, ezekkel szemben hatálylyal nem bir. (C. 1902. nov. 4. I. G. 250. sz.) 218. Általában elfogadott jogszabály, hogy a midőn közeli rokonok között létrejött jogügylet által a hitelező elől a kielégitési alap elvonatik, fennáll az a vélelem, hogy az átvevő tudott az átadónak arról a szándékáról, hogy hitelezője elől a kielégitési alapot elvonja és az által a hitelezőt kijátszsza, ezt a most emiitett körülményt tehát nem a hitelezőnek kell bizonyitani, hanem az átvevő által bizonyitandó, hogy a kijátszási szándékról tudomással nem birt. (C. 1902. 1. G. 572. sz.) 219. Való ugyan, hogy I. r. alperes G. E.-iel való ágyassági viszonyát szülőinek a II. és III. r. alp.-nek hozzájárulásával kezdette és folytatta és a tényállás szerint II. és III. r. alp.-ek kijelentették, hogy az ágyassági viszonyból eredhető minden bajért jótállanak, ezekből a megállapított tényekből azonban nem következtethető olyan szerződésszerű megállapodás létre jövetele, melynek alapján felp.-nek a gyermektartásra nézve a II. és III. r. alp. ellen kereseti joga származhatott volna, mert az ágyassági viszony létesülésére vonatkozó megállapodás a jó erkölcsökbe és a közrendbe ütközvén, az ilyen megállapodásból biróság előtt érvényesithető köíelem nem származik, ezekre tekintettel tehát a felebbezési biróság nem sértett anyagi jogszabályt, midőn felp.-t keresetével a II. és III. r. alp.-sel szemben elutasította. (C. 1903 márcz. 7. I. G. 592.) 220. Hozomány adása mint a házasságra lépés feltétele. Győri T.: A felebbezési bíróságnak az a felfogása, melyet felp. szintén megtámad, hogy a kereset alapjául szolgáló ügylet erkölcstelen alapon nyugszik, téves ugyan, mert azt, hogy valaki a házasságra lépés feltételéül hozomány adását köthesse ki, a törvény nem