Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

"Végrendeletek megtámadása 657 állásában tehát a bizonyítás felperest terheli arra nézve, hogy az 1859. alkotott végrendelet valótlan és hamis, már pedig felperes azt bizonyitani meg sem kisérelte. (1894. márczius 20. 4934/1893.) Ellenkezően: C: 5771/1895. sz. alatt kelt Ítéletében a végrendelet alapján örökösödni kivánó felet a végrendelet valódiságának bizonyítására annak ellenére is kötelezettnek tartotta, hogy ez a hagyatékot 28 éven át birtokolta s a végrendelet csak 28 év múlva támadtatott meg. Ez esetben a Guria csak a végrendeletet megtámadó fél kielégittetését vette valószínűnek s erre nézve alperesnek egyoldalú föesküt ítélt meg. 599. Azt, hogy az örökhagyó a végrendelet alkotásakor végrendelkezési képességgel nem birt, az ezt állító fél, tehát az tartozik bizonyitani, aki a végrendeletet ez alapon megtámadta. (C. 2935/1895. sz.) 600. A végrendelet érvényességének vagy érvénytelenségének kérdése csak azokra nézve oldható meg, akik között az vitássá vált és a perben állanak. C: A végrendelet érvényességének vagy érvénytelenségének kérdése a perben csak azokra nézve oldható meg, akik között az vitássá válván, mint végrendeletileg érdekeltek perben állanak; az a körülmény tehát, hogy valamely végrendeleti örökös vagy hagyományos perben nem áll, a perben állókra nézve a végrendelet érvényességének vagy érvénytelenségének érdemi megbirálását nem akadályozza és csupán azt eredményezi, hogy a perben nem álló végrendeleti érdekeltre nézve a végrendelet érvényes marad. Áll ez annál is inkább, mert az örökösöknek különben is joguk van az egyébként érvénytelen végrendelet egyes intézkedéseit érvényeseknek, hatályosoknak elfogadni. (1901. május 14. 5659.) 601. A végrendelet érvénytelenítése iránt folyamatba tett perbe nem szükséges az összes érdekelteket bevonni s annak, hogy egyik vagy másik örökös vagy hagyományos a perbe nem vonatott, csak az a következménye, hogy a perbe nem vontra nézve a végrendelet érvényesnek tekintendő. (C. 473/1900., 2731/1896., 5825/1897., 5659/1900., 6218/1900., 4745/1902., 4949/1883. sz.) Ellenkező: C. 961/1902. sz. 602. Amidőn az örökösök a végrendelet érvényességének megtámadásával hosszabb ideig várakoznak s ez alatt a végrendeleti tanuk egy része elhalt, a törvénynek megfelelő alakban kiállított végrendeletet pusztán két végrendeleti tanú vallomása alapján érvénytelennek nyilvánítani nem lehet. (C. 1539/1897.) Döntvény. Magánjog II. 42