Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. II. kötet. (Budapest, 1911)

654 Végrendeletek megtámadása azon puszta tény, hogy az illető örökös, kinek a végrendelettel szemben többhöz volna joga, a végrendeletben neki szánt vagyonrészeket birtokba vette, még nem tekinthető ily kötelező elfogadásnak, illetőleg lemondásnak, hanem ehhez egyezség erejével biró kötelező nyilatkozat vagy ennek megfelelő tény kívántatik. (C. 1889. május 8. 9297/1888.'sz.) 585. Az érvénytelen végrendeletet a puszta elismerés egymagában nem teszi érvényessé és annak megtámadhatására az illető örökös csak akkor veszti el kereseti jogát, ha ő az érvénytelenség tudatával ismerte el érvényesnek a végrendeletet és ez által kereseti jogáról minden tévedéstől menten lemondott. (Curia 1888. május 30. 8896. sz.) 586. Aki egy végrendelet kedvező intézkedéseit elfogadja és annak alapján jogokat szerez: nem teheti azt, hogy a kedvezőtlenebb részt mellőzze* C: Aki egy végrendelet kedvező intézkedéseit elfogadja és annak alapján jogokat szerez, nem teheti azt, hogy a kedvezőtlenebb részt mellőzze s ha a végrendelet alaki vagy anyagi tekintetben kifogás tárgyát képezhetné, többé ily kifogást az, ki annak kedvező intézkedését elfogadta, nem érvényesíthet arra nézve, hogy a kedvezőtlenebb mellőztessék. A végrendeletben foglalt előnyökről való lemondásra az azzal nyert jogok biztosítása iránti intézkedések elmulasztásából következtetést vonni nem lehet. (1889. április 11. 780/1888. és 9137/1903. sz.) 587. A kedvezményezettnek a végrendelkezésnél való puszta jelenléte, amikor annál mások is jelen lehettek, nem elegendő annak megállapítására, hogy az örökhagyó a végrendelkezésnél erkölcsi kényszer alatt állott. C: A felperesek nem állították és nem bizonyították azt, hogy mások, főképen pedig a felperesek az alperesek ténye folytán kizárattak volna az örökségből, illetve megfosztattak volna annak lehetőségétől, hogy a végrendelkezésnél ők is jelen lehessenek, ennek bizonyítása nélkül pedig a végrendeleti örökösnek a végrendelkezésnél való puszta jelenléte nem elegendő annak a megállapítására, hogy az örökhagyó a végrendelkezésnél erkölcsi kényszer alatt állott. (5415/1901. sz.) 588. Tévedés alapján a végrendelet akkor érvényteleníthető, ha a tévedés fenforgása, továbbá a tévedés és a végrendeleti rendelkezés között az okozatos összefüggés és végül az is bizonyítva van, hogy tévedés fenn nem forgása esetében az örökhagyó vég-